Több sport = élesebb elme

Ha most még úgy érzi, nem kell foglalkoznia az öregedéssel, és a vele járó feledékenységgel, akkor sem árt, ha karbantartja magát, hogy ez sokáig így maradhasson. Ám ha időnként képtelen rendet tartani a gondolataiban, és nemcsak a mozgását, de az agyműködését is lomhábbnak érzi a megszokottnál, itt az ideje, hogy szenteljen egy kis időt a sportolásra, hiszen ezzel egészségét, alakját és szürkeállományát is fittebbé teheti.

Kísérlet szeniorokkal

Ha sem az agyunkat, sem a testünket nem dolgoztatjuk rendszeresen, már 50-60 éves korunk táján nyugdíjba vonulhatna mindkettő, hiszen az új szituációkat és a problémákat már csak nagyon nehézkesen tudnánk megoldani. Sokáig azt feltételezték, hogy a felnőttek agya nem képes a fejlődésre, ám azóta létrejött a neuro-mozgástudomány, amely megcáfolni látszik az előbbi feltételezést. A kísérletek során egy hetven év körüli, maratoni futókból álló csoportot és egy hasonló korúakból, de nem sportolókból álló csoportot vizsgáltak. A résztvevőknek különböző feladatokat kellett megoldaniuk. Kiderült, hogy a sportos emberek agyuknak csak csekély részét használták a feladatok megoldására, így az elme maradék területe egyéb információk feldolgozására is képes maradt. Ezt eddig csak a szellemi teljesítményük csúcsán lévő fiataloknál figyelték meg. A sportolást nem végző szenioroknak viszont agyuk jóval nagyobb részét kellett aktiválniuk ahhoz, hogy ugyanazt a szellemi teljesítményt elérjék, mint a másik csoport tagjai.

Érvek a motivációhoz

ĺme öt érv, amely egyértelműen amellett szól, hogy szakítson időt a testmozgásra:

1. Egy laza, 45 perces futás után más tudatállapotba kerülünk, az agyunk ugyanis az intenzív megerőltetés hatására a morfiumhoz hasonló anyagokat bocsát ki, amelyek drogként hatnak ránk. A kitartást igénylő sportok – ilyen például a hosszútávfutás, az úszás, a kerékpározás, a túrázás, az aerobik – végzésekor gyorsul az endorfin boldogsághormon termelése a szervezetben.

2.Kifejezetten agyserkentő hatásúak a különböző mozgáskoordinációs gyakorlatok, a labdajátékok és a tánc, mivel a lépéskombinációk és technikák elsajátítása fokozott koncentrációs készséget követel az agytól.

3.Ha sportolunk, agyunk sokkal tovább fitt marad. A megfelelő adagolás azonban itt is fontos. A legideálisabb a hetente legalább kétszer 45 percig végzett testmozgás, ami legfeljebb 70 százalékban növeli meg a pulzusszámot.

4.A rendszeres testmozgás a kedélyállapotra is kedvező hatást gyakorol. Kutatások sora bizonyítja, hogy testedzés után más szemmel látjuk a világot – még akkor is, ha nehezünkre esik a testünk megdolgoztatása. Mindez a fokozott endorfintermeléssel, illetve a dopamin és a noradrenalin ingerületátvivő anyagok szintjének változásával, valamint az aminosav-anyagcsere megváltozásával függ öszsze. Kutatások bizonyítják, hogy az antidepreszszáns orvosságok szedése mellett végzett rendszeres sportolással a gyógyszerek jobban hatottak, ezáltal a depressziós betegek gyorsabban gyógyultak.

5.Aki rendszeresen tréningezi a testét, annak csak agya kis részét kell megerőltetnie ahhoz, hogy egy feladatot elvégezzen. A többi rész egyéb információk feldolgozására maradhat szabadon. A neurogerontológusok szenzációs felfedezést tettek: életünk során az agyunk újabb és újabb idegsejtet tud képezni. Az agykutatás tapasztalatainak hála, ma már azt is tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás által nemcsak extra mennyiségű idegsejtet termel az agy, de gazdaságosabban is dolgozik, különösen a szívet és a vérkeringést edző sportokat végzők esetében.

Járjon agya kedvében!

Nem minden mozgásforma kedvez az agynak, olyan is akad, amely teljesen közömbös számára.

Amit nem szeret az agyunk: Például az anaerob edzést, amikor a mozgáshoz szükséges energiához szervezetünk nem használ oxigént. Ilyen például a sprintelés – gondoljunk csak arra, mennyire elfogy a levegőnk, ha 100 métert rohamtempóban loholunk a busz után. Eközben az izomsejtek nem tudnak elég oxigént felvenni, így aztán oxigénhiányos állapot jön létre, és tejsav keletkezik, mindez pedig a teljesítmény csökkenéséhez vezethet.

Ami az agy számára közömbös: A statikus feladatok, például azok a gyakorlatok, amelyek közben erőt kell kifejteni, majd szünetet tartani, így például a könnyű edzés gépekkel vagy a vitorlázás. Ezek nem hatnak a neuronokra.

Ami jöhet minden mennyiségben:

Sétáljon sokat a szabadban, lehetőleg a lépcsőt használja a lift helyett, és munka közben is tornáztassa meg időnként az ujjait. Labdázzon a gyerekeivel, végezzen egyensúlygyakorlatokat koordinációs képessége fejlesztésére.

A leghatékonyabb gondolkodásjavító sportok:

1. Kocogás: Javítja a kondíciót és a koordinációt, ráadásul a friss levegő a tüdőnek is kedvez.

2. Úszás: Miközben az úszó súlytalanul lebeg, a víz az egész testet körülöleli, és a bőrt is erős stimuláció éri. Kellemesen elfáradunk tőle.

3. Görkorcsolyázás: Kisebb és nagyobb túrákra csábít, miközben az egyensúly- és ritmusérzékünket is próbára teszi. Ha forgalomban gyakorlunk, koncentrációs készségünkre is szükség lesz.

4. Nordic walking (tempós séta a szabadban): A lendületes karmozgással az egész testet jól átmozgathatjuk.

5. Biciklizés: A kerékpározás egy csodálatos sport, amely kitartásra ösztönöz.

6. Mozgásformák az edzőtermekben: A sztepaerobik, az erősítő torna, a gerincgimnasztika, a NIA, a bokszaerobik vagy a Pilates fejleszti a kitartást, a ritmusérzéket és a térérzékelést.

7. Hegymászás: Mivel ennél a mozgásformánál több izomcsoport együttes munkájára van szükség, az agynak nagyon precízen kell irányítania.

8. Tánc: A salsa, a dzsesszbalett, a hiphop vagy az afro táncok jó hatással vannak az agyra.

9. Sífutás: Ideális sport a kitartás fejlesztésére, ráadásul az egész testet átmozgatja. Megdolgoztatja az agyat, mert jó tájékozódási képességet és egyensúlyérzéket igényel. (Wellness)