Bizonyára tapasztalta már, hogy egy kiadós edzés után nemcsak testileg, de lelkileg és szellemileg is frissebbnek érzi magát. Ezért ha szeretne javítani szellemi teljesítményén, ez még egy ok arra, hogy rendszeresen sportoljon. Eddze szürkeállományát!
Több sport = élesebb elme
Kísérlet szeniorokkal
Ha sem az agyunkat, sem a testünket nem dolgoztatjuk rendszeresen, már 50-60 éves korunk táján nyugdíjba vonulhatna mindkettő, hiszen az új szituációkat és a problémákat már csak nagyon nehézkesen tudnánk megoldani. Sokáig azt feltételezték, hogy a felnőttek agya nem képes a fejlődésre, ám azóta létrejött a neuro-mozgástudomány, amely megcáfolni látszik az előbbi feltételezést. A kísérletek során egy hetven év körüli, maratoni futókból álló csoportot és egy hasonló korúakból, de nem sportolókból álló csoportot vizsgáltak. A résztvevőknek különböző feladatokat kellett megoldaniuk. Kiderült, hogy a sportos emberek agyuknak csak csekély részét használták a feladatok megoldására, így az elme maradék területe egyéb információk feldolgozására is képes maradt. Ezt eddig csak a szellemi teljesítményük csúcsán lévő fiataloknál figyelték meg. A sportolást nem végző szenioroknak viszont agyuk jóval nagyobb részét kellett aktiválniuk ahhoz, hogy ugyanazt a szellemi teljesítményt elérjék, mint a másik csoport tagjai.
Érvek a motivációhoz
ĺme öt érv, amely egyértelműen amellett szól, hogy szakítson időt a testmozgásra:
1. Egy laza, 45 perces futás után más tudatállapotba kerülünk, az agyunk ugyanis az intenzív megerőltetés hatására a morfiumhoz hasonló anyagokat bocsát ki, amelyek drogként hatnak ránk. A kitartást igénylő sportok – ilyen például a hosszútávfutás, az úszás, a kerékpározás, a túrázás, az aerobik – végzésekor gyorsul az endorfin boldogsághormon termelése a szervezetben.
2.Kifejezetten agyserkentő hatásúak a különböző mozgáskoordinációs gyakorlatok, a labdajátékok és a tánc, mivel a lépéskombinációk és technikák elsajátítása fokozott koncentrációs készséget követel az agytól.
3.Ha sportolunk, agyunk sokkal tovább fitt marad. A megfelelő adagolás azonban itt is fontos. A legideálisabb a hetente legalább kétszer 45 percig végzett testmozgás, ami legfeljebb 70 százalékban növeli meg a pulzusszámot.
4.A rendszeres testmozgás a kedélyállapotra is kedvező hatást gyakorol. Kutatások sora bizonyítja, hogy testedzés után más szemmel látjuk a világot – még akkor is, ha nehezünkre esik a testünk megdolgoztatása. Mindez a fokozott endorfintermeléssel, illetve a dopamin és a noradrenalin ingerületátvivő anyagok szintjének változásával, valamint az aminosav-anyagcsere megváltozásával függ öszsze. Kutatások bizonyítják, hogy az antidepreszszáns orvosságok szedése mellett végzett rendszeres sportolással a gyógyszerek jobban hatottak, ezáltal a depressziós betegek gyorsabban gyógyultak.
5.Aki rendszeresen tréningezi a testét, annak csak agya kis részét kell megerőltetnie ahhoz, hogy egy feladatot elvégezzen. A többi rész egyéb információk feldolgozására maradhat szabadon. A neurogerontológusok szenzációs felfedezést tettek: életünk során az agyunk újabb és újabb idegsejtet tud képezni. Az agykutatás tapasztalatainak hála, ma már azt is tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás által nemcsak extra mennyiségű idegsejtet termel az agy, de gazdaságosabban is dolgozik, különösen a szívet és a vérkeringést edző sportokat végzők esetében.
Járjon agya kedvében!
Nem minden mozgásforma kedvez az agynak, olyan is akad, amely teljesen közömbös számára.
Amit nem szeret az agyunk: Például az anaerob edzést, amikor a mozgáshoz szükséges energiához szervezetünk nem használ oxigént. Ilyen például a sprintelés – gondoljunk csak arra, mennyire elfogy a levegőnk, ha 100 métert rohamtempóban loholunk a busz után. Eközben az izomsejtek nem tudnak elég oxigént felvenni, így aztán oxigénhiányos állapot jön létre, és tejsav keletkezik, mindez pedig a teljesítmény csökkenéséhez vezethet.
Ami az agy számára közömbös: A statikus feladatok, például azok a gyakorlatok, amelyek közben erőt kell kifejteni, majd szünetet tartani, így például a könnyű edzés gépekkel vagy a vitorlázás. Ezek nem hatnak a neuronokra.
Ami jöhet minden mennyiségben:
Sétáljon sokat a szabadban, lehetőleg a lépcsőt használja a lift helyett, és munka közben is tornáztassa meg időnként az ujjait. Labdázzon a gyerekeivel, végezzen egyensúlygyakorlatokat koordinációs képessége fejlesztésére.
A leghatékonyabb gondolkodásjavító sportok:
1. Kocogás: Javítja a kondíciót és a koordinációt, ráadásul a friss levegő a tüdőnek is kedvez.
2. Úszás: Miközben az úszó súlytalanul lebeg, a víz az egész testet körülöleli, és a bőrt is erős stimuláció éri. Kellemesen elfáradunk tőle.
3. Görkorcsolyázás: Kisebb és nagyobb túrákra csábít, miközben az egyensúly- és ritmusérzékünket is próbára teszi. Ha forgalomban gyakorlunk, koncentrációs készségünkre is szükség lesz.
4. Nordic walking (tempós séta a szabadban): A lendületes karmozgással az egész testet jól átmozgathatjuk.
5. Biciklizés: A kerékpározás egy csodálatos sport, amely kitartásra ösztönöz.
6. Mozgásformák az edzőtermekben: A sztepaerobik, az erősítő torna, a gerincgimnasztika, a NIA, a bokszaerobik vagy a Pilates fejleszti a kitartást, a ritmusérzéket és a térérzékelést.
7. Hegymászás: Mivel ennél a mozgásformánál több izomcsoport együttes munkájára van szükség, az agynak nagyon precízen kell irányítania.
8. Tánc: A salsa, a dzsesszbalett, a hiphop vagy az afro táncok jó hatással vannak az agyra.
9. Sífutás: Ideális sport a kitartás fejlesztésére, ráadásul az egész testet átmozgatja. Megdolgoztatja az agyat, mert jó tájékozódási képességet és egyensúlyérzéket igényel. (Wellness)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.