Szűrővizsgálattal elkerülhető a méhnyakrák

Ez a betegség elsősorban a fiatalabb nőket sújtja. Világviszonylatban a negyedik legveszélyesebb rákfajta és a nők halálozásának második leggyakoribb oka. Jó hír, hogy a szomorú statisztika visszafordítható. Első lépés efelé a megelőzés, vagyis a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés és a szükséges kivizsgálások elvégzése.

A HPV az élet része

Az első nemi kapcsolattól 45 éves korig a nők 80 százaléka megfertőződik HPV-vel (emberi papillomavírussal).

A fertőzés főleg nemi úton történik a bőrrel való érintkezéssel. Pozitív tény, hogy sok esetben átmeneti jelenségről van szó és a jól működő immunrendszer 18–24 hónapon belül legyőzi, így sok nő nem is veszi észre a fertőzést. Meg kell jegyezni: a jelenlegi ismeretek szerint a fertőzés jelenléte a méhnyak sejtjeiben nem jelenti az említett szerv betegségét, hanem csak fokozott veszélyeztetettséget.
A vírusnak több típusa van, a két legveszélyesebb: a HPV16 és a HPV18 okozza a méhnyakrák eseteinek 70 százalékát. Ezért olyan fontos tudni, hogy valaki fertőzött-e.

A Rákellenes Liga adatai szerint a nők 10-20 százalékának immunrendszere nem eléggé eredményes, esetleg a fertőzés olyan erős, hogy a test nem tud vele megbirkózni. Néhány éven belül a sejtekben változás indulhat el, s a rákmegelőző stádiumból méhnyakrák fejlődhet ki.

A megelőzés mindenekfelett

A méhnyakrák és a mellrák megelőzése miatt rendkívül fontos a rendszeres nőgyógyászati kivizsgálás. Bár sokan tudják ezt, ennek ellenére sok nő elhanyagolja. „A szülőképes nők alig 40 százaléka jár szűrővizsgálatra. Tudni kell, hogy ilyenkor nemcsak a méhnyakrákot, hanem a mellrákot is észreveheti az orvos, sőt akár még a végbélrákot is” – vélekedett dr. Jozef Španka nőgyógyász. A kivizsgálás része a mintavétel a méhnyakból. Fájdalmatlan kivizsgálásról van szó, amikor az orvos speciális pálcikával sejteket vesz a méhnyakból, mégpedig vagy hagyományos módon üveglapra, vagy modern
LBC (liquid based cytology) módszerrel, amivel a HPV is kimutatható. A méhnyakrák előfordulását a citológiai kivizsgálás 60–90 százalékkal csökkentette, a halandóságot pedig 90 százalékkal. Ez a kivizsgálás azonban nem ad pontos diagnózist. Feladata az, hogy kiszűrje az abnormális sejteket hordozó nőket, és az egyik módja annak, hogy a nőgyógyász felállítsa a helyes diagnózist. Így nagyobb az esély arra, hogy korai stádiumban fény derül a rosszindulatú daganatra. A mintát citológiai laboratóriumban vizsgálják, s ha kell, megismétlik a mintavételt. Az első és második mintavétel közötti idő a nők nagy része számára lelkileg nagyon igényes. A következő kenet eredménye megmutathatja, hogy csak átmeneti problémáról volt-e szó, vagy pedig súlyosabb a baj. Viszont a páciensnek nem kell passzívan várnia. Ha kiderül a HPV-fertőzés, az orvossal való konzultáció után megfelelő készítménnyel javítani lehet a nő egészségi állapotán.