Sztárok életmódja: eltűntek a rémálmok?

Mindehhez hozzájárult édesanyja súlyos betegsége, nővére halála, s talán leginkább az, hogy nagyon problematikus volt a kapcsolatuk. Gyötörte a lelkiismeret-furdalás.

A Losoncról származó, lassan 44 éves színész, aki Brünnben musical tagozaton végzett, az ottani Nemzeti Színház tagja lett, majd Pozsonyba került. Több filmben, tévésorozatban kapott lehetőséget, miközben rendezőként is ügyesen mozog, Szlovákiában és Csehországban is. A nagy áttörés akkor következett be, amikor barátaival megalapította az All X együttest, s jelentkeztek egy versenybe. Másnap már megrohamozták az újságírók, mindenütt ők mosolyogtak a plakátokról, ömlött a pénz. „Őrület, ami következett – mesélte a Cseh Televízió számára készült dokumentumfilmben. – A bohém élet elképzelhetetlen alkohol nélkül, gondoltuk, s ittunk mindent, ami a kezünkbe került. És halmoztuk az élvezeteket. Néha hetente tíz koncertet is adtunk...”

Óriási stresszben élt. A nővére mindig féltékeny volt elkényeztetett öccsére. Amikor ismert lett, elhitette magával, hogy testvére mindenkit lenéz, ezért minden kapcsolatot megszakított vele. Soha nem látta színházban, sem filmvásznon, nem hallotta énekelni. Jackuliak azt állítja, hogy próbált változtatni a helyzeten, de az sokáig hallani sem akart róla, míg végre 2016-ban kiengesztelődött. A jó testvéri viszonyt nem sokáig élvezhették, a színész nővére röviddel a megbékélés után, 44 évesen, hirtelen elhunyt, s nem ismerhette meg kisfiát, Teót sem, aki második feleségétől született. Az első házassága két év után válással végződött.

Lelki problémák miatt a színész és zenész 2015-ban megjárta a poklot. A pszichiátrián találta magát. Az esetet azzal magyarázta, hogy három és fél hónapon át egyetlen napot sem pihent, napi tizenkét órát talpalt, csak idő kérdése volt, mikor omlik össze. Ahogy maga mesélte, négy óráig rövidzárlata volt, egyáltalán nem tudta, mi történik vele, olyan volt, mintha kívülről figyelné önmagát. „Ha fizikai fájdalmat érez az ember, félni kezd, a lelki problémák viszont teljesen ellepnek, te magad vagy a fájdalom. Reszkettem, mint a nyárfalevél, szörnyű volt...”

Nem volt sokáig kórházban. Nem sokkal utána azt mondta, hogy próbálja elérni, hogy az ész diadalmaskodjon az érzelmek fölött. Kitisztult a feje, az egész teste, a lelke, mindent kiengedett. Sajnos két év múlva újra jelentkeztek a szörnyű lidércnyomások, s a cseh média arról írt, hogy néhány munkáját fel kell adnia. Egyik kollégája megerősítette: szorongásai odáig fajultak, hogy a színházban is kerülte az embereket. Úgy hírlik, azóta rendeződött az élete. Kisfia röviddel 40. születésnapja után jött a világra, és ezzel sok minden megváltozott. Elűzte a rémálmokat...

(urbán)