Szlovákiában nincs tömeges hiánybetegség

Az első az, amikor a szervezet hosszú ideig táplálékhiányban szenved. Súlyos károsodások alakulnak ki, melyeket pszichés elváltozások is kísérnek. A második a hosszú ideig tartó elégtelen táplálék- és energiabevitel hatására kifejlődő alultápláltság. Legjellemzőbb tünete az alacsony testtömeg. Olyan is előfordul, hogy csak bizonyos fontos anyagok hiányoznak, mint pl. a vas, a jód, az A- és a D-vitamin.

Vashiány

A legelterjedtebb hiánybetegség, hiszen az emberiség több mint negyedét érinti. A 4 hónapos és 3 év közötti gyermekek körében gyakori. Az anyatejben ugyan kevés a vas, de amennyi van benne, az jól felszívódik. A vashiány a kamaszkorban is gyakori. A fiúk testtömege egy év alatt 10 kg-ot, a lányoké általában 9 kg-ot nő, és a menstruáció is növeli a vasveszteséget. A terhesség alatt rendkívül nagy a vasszükséglet a magzat gyors növekedése miatt.

A vashiány csökkenti a fertőzésekkel szembeni védekezést, rontja a fizikai erőnlétet és a szellemi teljesítményt, károsítja a hőszabályozást. A vashiányos gyermekek szervezete jobban felszívja a káros ólmot. A vas felszívódását a hús és a C-vitamin javítja, ellenben a tea és a kávé gátolja. Rendszeres hús- és bőséges C-vitamin-fogyasztás esetén szervezetünk napi vasigénye kb. 10 mg. Serdülőkorban lévő fiataloknak napi 15 mg vas javasolt, a 6-10 éveseknek pedig 10 mg. A kismamáknak a terhesség második felétől 30 mg az ajánlott mennyiség. A húsmentes táplálkozás növeli a vashiány kockázatát, de ez bőséges C-vitamin-fogyasztással csökkenthető.

Jódhiány

Több mint 200 millió embert érint. A tengerparti területeken aránylag ritka a jódhiány okozta golyva, a hegyvidékeken gyakori. A golyvának – pajzsmirigynagyobbodásnak 3 fokozatát ismerjük:

Legenyhébb formáról akkor beszélünk, amikor a golyva csak tapintással észlelhető. Következő fokozat, amikor a golyva oldalnézetben egyenes fejtartás mellett is látható. A legrosszabb a helyzet, amikor minden oldalról feltűnő a pajzsmirigy-nagyobbodás.

Ha a jódhiány súlyos, növekedési és fejlődési zavar lép fel: süketség, egyéb idegrendszeri károsodások, a szellemi tevékenység lelassulása, továbbá jellegzetes bőr- és szőrzetelváltozás. Gyermekkorban a súlyos jódhiány nemcsak a testi, hanem a szellemi fejlődést is gátolja, mentális károsodásokat okoz. A jódhiány okozta mentális károsodást szenvedettek száma 20 millióra tehető. A jódhiányos terhes nő hiányt okoz a magzatban is. A legsúlyosabb veleszületett károsodás akkor alakul ki, ha az anya a terhesség első harmadában jódhiányban szenved. Kialakulásában fontos szerepet játszanak az ún. golyvakeltő vagy strumigén anyagok. Ezek a vegyületek egyes növényekben, így a kelbimbóban, kelkáposztában, retekben, mustárban megtalálhatók, ezért az arra hajlamos emberek kerüljék túlzott fogyasztásukat.

A jódhiány megszüntetésére az első nagy lépés az volt, amikor az 1920-as években Svájcban jódozni kezdték a konyhasót. Ezt a módszert azóta világszerte – Szlovákiában is – alkalmazzák. A jódozott konyhasó kilogrammonként 20 mg kálium-jodidot tartalmaz, ezenkívül természetes jódtartalmú tengeri sót is importálunk.

Az A-vitamin hiánya

Farkasvakságot, teljes vakságot, a bőr és a nyálkahártya elváltozásait okozza. Károsodik az immunrendszer, csökken a fertőzésekkel szembeni védekezés. Gyermekeknél lelassul a növekedés. A 2-5 évesek között a leggyakoribb.

Kialakulásában az állati eredetű élelmiszerekben és a vitaminkészítményekben található A-vitamin (retinol) és a növényi élelmiszerekben található előanyag, a karotinoidok hiánya játszik szerepet. A legjelentősebb retinolforrás a máj, a tejtermékek, a tojás, a tengeri halak és a vitaminnal dúsított margarin. A legfontosabb karotinoidforrás a sárgarépa, sütőtök, leveles zöldség, paradicsom és narancs. Fontos tudni, hogy az A-vitamin túladagolása mérgező, ám a karotenoidé nem.

A D-vitamin hiánya

A nap ultraibolya sugarai hatására D-vitamin képződik a bőrben. Az UV-sugárzás elégtelensége esetén a D-vitamint pótolni kell. A hiány csecsemők és gyermekek esetében rachitist, azaz angolkórt, felnőttek esetében pedig csontritkulást okoz. A XX. század elején az iparilag fejlett országokban élő gyerekek több mint fele angolkóros volt. Ma már a közepesen fejlett országokban is ritka. Néhány fejlődő országban ma is gyakori ez a csontokat érintő betegség, pedig nagyrészt meleg, napsütéses égövben lévő országokról van szó. Itt a társadalmi szokások miatt a nők teljesen elfedik testüket, és a csecsemőket is védik a naptól. Ugyanakkor a D-vitaminban gazdag tejből és tejtermékekből keveset fogyasztanak. A felnőttkori D-vitamin-hiány jelenleg is komoly gondot okoz Európában. A városokban élő idősek jelentős hányada mozgáskorlátozott, és ritkán tartózkodik a szabadban, s D-vitaminban gazdag élelmiszert is alig fogyaszt. Az idősek D-vitamin-hiányát lehetőség szerint a szabad levegőn töltött idő növelésével és kiegyensúlyozott táplálkozással kell fedezni. Ha ez az út nem járható, kis adag vitamin szedése javasolt.

Szlovákiában – a vashiányt leszámítva – nincs tudomásunk elsődlegesen táplálkozási eredetű, klinikai tüneteket okozó hiánybetegség tömeges előfordulásáról. Egy reprezentatív felmérés szerint azonban a lakosság egy része enyhe C-, B- és A-vitamin-hiányban szenved. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, javítani kell a táplálkozási ismereteket, hozzáférhetővé kell tenni az élelmiszereket, de nélkülözhetetlen a lakosság motiválása.

A szerző gyógyszerész