Szívbetegséget jelezhet, ha hosszú utazáskor bedagad a láb

Még ennél is nagyobb baj, hogy nemcsak az alsó végtagok, hanem a has, sőt még a tüdő is vizenyőssé válhat. 

Nem akarunk senkit megijeszteni, de ez a krónikus szívelégtelenség egyik jele lehet. Ebben a betegségben Európában legalább 15 millió ember szenved, s 40 év felett minden ötödik embert érint. Az a legfontosabb, hogy az ember komolyan veszi-e, vagy csak legyint rá és hagyja, hogy a még súlyosabb tünetek is kifejlődjenek. A duzzanat önmagában nem betegség, mindig valamilyen más probléma tünete. Úgy alakul ki, hogy akár több liter folyadék halmozódik fel a végtagban, a hasban vagy a tüdőben. Oka lehet vese- vagy májbetegség, baleset utáni állapot, rosszul működő pajzsmirigy, érbetegség, esetleg nyirokrendszeri zavar. A felmérés szerint az embereknek mindössze 28 százaléka sejti, hogy szívbetegség húzódhat meg a háttérben. A krónikus szívelégtelenség esetében a lábdagadás a szervezet egyfajta védelmi mechanizmusa. Így próbálja kompenzálni azt, hogy a szív nem tudja 100 százalékosan ellátni feladatát. A betegségree jellemző, hogy a szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe. Természetesen elsősorban a létfontosságú szervek funkcióját igyekszik megőrizni, és főként ezeknek biztosítani a megfelelő mennyiségű vért. A vérkeringés egyensúlya felbomlik, aminek következtében a vér a nem kívánt helyeken felgyülemlik, és ott duzzanatot vált ki, nemcsak a bokán, hanem az egész lábon, a hasban és a tüdőben. 

Amikor a zokni bevág... 

Ezt a nem szép látványt sokan azzal magyarázzák, hogy egész nap ültek, órákat töltöttek autóbuszban vagy repülőgépen, vagy túl meleg van. Ha pedig nem tudják felhúzni a cipőt, azt mondják, megnőtt a lábuk. Ez persze nem igaz, mert nem valószínű, hogy felnőttkorban valakinek is megnőne a lába. Ezt az állapotot a szívelégtelenség okozhatja, mert nem képes megfelelően pumpálnia vért és a testfolyadékot körforgásban tartani. A gravitáció itt is működik, így a folyadék elsősorban az alsó végtagokban gyülemlik fel és ezért dagad be leggyakrabban a boka. 

Nem túlsúlyos, csak vizenyős 

Ha valaki azt tapasztalja, hogy a szoknya vagy a nadrág derékban szűk és a testsúly rövid idő alatt jelentősen megnőtt, ennek nem csak az lehet az oka, hogy az utóbbi időben gyakrabban torkoskodott. A szívelégtelenség hirtelen súlynövekedéssel és a derékbőség megnövekedésével is jelentkezhet. Oka az lehet, hogy a hasüregben megnőtt a folyadék mennyisége. Előfordulhat, hogy egy hét alatt két kilót is felszed, pedig nem is eszik többet, mint korábban. A hasi vizenyő befolyásolhatja az emésztést, étvágytalanságot, sőt, rosszullétet is okozhat. Ha több hétig fennállnak a tünetek, gondolni kell a szívbetegségre és orvoshoz kell menni. 

A tüdő sem kivétel 

A gyenge szív okozta tüdővizenyőre légszomj hívhatja fel a figyelmet. A vér, amit a szív nem tud kellőképpen a szervezetbe pumpálni, a tüdő vérkeringésében halmozódik fel, és folyadék kerül a tüdőhólyagocskákba, ahol levegőnek kellene lennie. Az ember először csak akkor érez légszomjat, ha sokat dolgozott, később már a szokásos tevékenységek végzésekor, a betegség előrehaladott stádiumában pedig már nyugalmi helyzetben is. Jellegzetes tünet, amikor fekve is légszomja van a betegnek, s ha felül, állapota javul. 

Van különbség 

A szívelégtelenség további tünete a fáradtság, amit az izmok rossz vérellátása, a túlzott szívdobogás és a gyakoribb vizelés okoz. Ha gyenge a szív, az egész ember gyenge. Tegyük fel a kérdést: mindent megteszünk szívünk egészségéért? Minden figyelmeztető jelet kellőképpen komolyan veszünk? Jó lenne, ha rendszeresen járnánk szűrővizsgálatra, s ha szükséges, kezeltetnénk magunkat, ha hozzátartozóinkat is figyelnénk, s ha például észreves?szük, hogy dagadt, vizenyős a lába, keze, teste, rávennénk, hogy kérjen kezelőorvosától kardiológiai kivizsgálást. (dokt.cz-ki)