A szív és a nagy erek betegségei, akár veleszületett fejlődési rendellenességekről, akár szerzett kórképekről legyen szó, mindig aggodalommal töltik el a beteget és hozzátartozóit.
A méhen belüli életben bekövetkező szívfejlődési rendellenességek (pl.
A szív és a nagy erek betegségei, akár veleszületett fejlődési rendellenességekről, akár szerzett kórképekről legyen szó, mindig aggodalommal töltik el a beteget és hozzátartozóit.
A méhen belüli életben bekövetkező szívfejlődési rendellenességek (pl. a szív fejlődése bizonyos szinten megáll, vagy elérések jönnek létre benne) leggyakrabban a két szívfél közti összeköttetéseket, a nagy artériás és vénás törzseket és a szívbillentyűket vagy a felsoroltakon kívül együttesen többet érintenek. Az elváltozások klinikai szempontból két csoportba oszthatók, aszerint, hogy okoznak-e kékes elszíneződést vagy sem. (A kékes elszíneződés vagy más néven cianózis oka az artériás és vénás vér keveredése.)
Veleszületett szívhibák
Az első csoportba a súlyosabb kórjóslatú esetek tartoznak. Az artériás és a vénás vér keveredése oxigénhiányt okoz, ami a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződéséhez vezet. A leggyakoribb betegség a Fallott tetralógia, egy kombinált szív- és érfejlődési rendellenesség, amely a tüdőér szűkületének, a kamrai sövény részleges hiányának, jobb felé helyezett főverőérnek és a jobb kamra kifejezett túltengésének együttes előfordulását jelenti.
A tüdőből jövő kisebb menynyiségű oxigéndús vér keveredik a test nagy vénáinak nagyobb mennyiségű oxigénszegény vérével. A sejtekhez tehát olyan oxigénszegény vér jut, ami nem elegendő a normál anyagcsere biztosításához. Operáció nélkül a beteg ritkán éri meg a felnőttkort.
Hasonló tüneteket okoz még az úgynevezett Eisenmenger komplexus is, amely annyiban különbözik a Fallot tetralógiától, hogy ebben a kórképben hiányzik a tüdőverőér szűkülete.
A kékes elszíneződést nem okozó rendellenességek kórjóslata jobb. A leggyakoribbak a következők:
Pitvarok közötti részleges sövényhiány. Oka a Botallo-vezeték vagy a pitvarok közötti ún. ovális lyuk nyitva maradása. (A Botallo-vezeték az aortaív és a tüdőverőér közötti vezeték a magzati életben.) Rendes körülmények között mindkét nyílás a születéskor bezáródik, a Bottalo-vezeték helyén azonban egy szalag marad vissza.
Kamrák közötti részleges sövényhiány (Roger-féle betegség). Ennek során keveredés jön létre az artériás és a vénás vér között. Mivel azonban a tüdőartéria szájadéka nem szűk, ezért az artériás vér az, ami a bal kamrából a jobba jut, és így a cianózis nem alakul ki. A betegség gyakran tünetmentes is lehet.
Az aorta körülírt szakaszának szűkülete (coarctatio aortae). A test felső részében (fej, felső végtagok) magas, az alsó végtagokban alacsony vérnyomást okoz. A pulzus a lágyéktájon nem tapintható. A betegeknél a nyaki és agyi erekben korán kialakuló érelmeszesedés miatt idegrendszeri szövődmények léphetnek fel. Megfelelő kezelés nélkül az érintettek ritkán érik meg a 40 éves kort.
A veleszületett szívfejlődési rendellenességek oka különböző: lehet öröklött (vérrokon szülők esetén), okozhatja a terhesség alatt elszenvedett trauma, fertőzés (például rózsahimlő), kiválthatja vitaminhiány vagy bizonyos gyógyszerek.
A sebészet fejlődése mára lehetővé tette a szívfejlődési rendellenességek kiigazítását: a fennálló összeköttetések megszüntethetők, a szűkült részek kimetszhetők. A Fallot tetralógiában szenvedő csecsemőknél gyakran két műtétre van szükség, először az aorta és a tüdőartériák között átmenetileg mesterséges kapcsolatot hoznak létre, hogy növeljék a tüdőkbe jutó vér mennyiségét, és ezáltal a felvett oxigén mennyiségét is. Később mind a négy fejlődési rendellenességet megszüntetik: befoltozzák a kamrai sövényhiányt, kitágítják a jobb kamrából eredő eret és a beszűkült tüdőbillentyűt, és végül bezárják az aorta és a tüdőartériák közötti mesterséges összeköttetést.
Ma már a nyitott szívműtétek során lehetséges bizonyos rendellenességek direkt műtétje, a szívüregekbe való bejutás, a rendellenes szájadékok zárása, az erek kóros helyzetének megszűntetése. A fejlődés a minél korábbi beavatkozások irányába mutat, amelyek néha már születéskor, akár koraszülötteken is, sőt a születés előtt a méhen belül is lehetségesek.
Szerzett szívbillentyűhibák
Mitrális insufficiencia (a kéthegyű billentyű elégtelensége). A szívösszehúzódás alatt az elégtelenül záró billentyű a bal kamrából a bal pitvar felé vérvisszaáramlást okoz. Kezdetben a bal, majd a későbbiek folyamán a jobb szívfél elégtelensége is kialakul.
A kezelés kezdetben szívizom-erősítők és vízhajtók együttes adásából áll. Előrehaladott esetekben műtéti megoldásra, vagyis műbillentyű beültetésére van szükség.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.