„Söpörjük“ ki a káros anyagokat!

Az immunrendszer alatt a szervezet azon képességét értjük, hogy hatékonyan felveszi a harcot a bakteriális és vírusfertőzéssel, valamint más idegen anyagokkal szemben. A szervezet ellenanyagok képzésével védekezik. E fontos védekezésben főleg azok a szervek vesznek részt, amelyek nyirokszövetben gazdagok (csontvelő, hasnyálmirigy, nyirokcsomók). Ismeretes, hogy bizonyos betegségek leküzdése után a szervezet védettebbé válik. Az egyszerű influenza után is erősödik az immunrendszer, de ez rövid távú és csak az ellen a vírus ellen válik védetté az ember, amely a betegséget kiváltotta. Ha a náthalázat nem kezeljük rendesen, bakteriális betegséggé válhat, s a teát valamint a C-vitamint antibiotikumnak kell felváltania. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják a kórokozókat vagy megállítják szaporodásukat. Előfordul azonban, hogy a baktériumtörzs, amely szervezetünkben van, bizonyos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik. Ilyen esetben az orvosnak más gyógyszert kell felírnia.

A hatásfok szerint az antibiotikumok két fajtáját ismerjük: a kis és széles hatásfokú antibiotikumokat. Az előbbi kis számú mikroorganizmust képes elpusztítani, az utóbbi nagy számú mikroorganizmus-fajt semmisít meg. A szervezet számára kíméletesebb, ha az orvos az előbbit, vagyis specifikus gyógyszert választ. Előnyös megvárni a bakteriális tesztek eredményeit, mert ennek alapján „testre szabott“ antibiotikumot írhat fel az orvos.

Jó tudni, hogy a nagy hatású antibiotikumok károsítják a bélflórát, amelynek az a feladata, hogy megvédje a szervezetet az idegen anyagoktól és a káros baktériumoktól, amelyekkel szervezetünk naponta találkozik. Ha károsodik a bélflóra, az gyengíti a szervezetet, és nem egy esetben további betegséget, ismételt fertőzést okozhat. Az immunrendszer ezzel tovább gyengül, kimerül. Az antibiotikum alkalmazása után bizonyos értelemben ördögi kör alakul ki, s a szervezet tovább gyengül.

A nagy hatású antibiotikumok egyik legközismertebb következménye a másodlagos gombafertőzés. Főleg a Candida albicans okozza, ebből ered a kandidózis elnevezés. Néha helyi gyulladásokat, például mandulagyulladást (fehérfolyás és viszketés) okoz vagy a szájüregben fehér lepedék alakul ki.

Ha több szerv is kárt szenved, nehéz a betegséget megállapítani, a tünetek ugyanis gyakran nagyon általánosak: levertség, fejfájás, izzadás, viszketés, hasmenés, székrekedés, kellemetlen szájíz, szájbűz, végbélviszketés, fülfájás, mellkasi fájdalom, hőemelkedés. Az édes és kelt ételek fogyasztása után az egészségi állapot romlik. Elzsibbadhatnak a végtagok, az arc, pattanások jelentkezhetnek.

Az említett tüneteket okozó élesztőgombák normális körülmények között is megjelenhetnek a szervezetben, de a jól működő immunrendszer meggátolja szaporodásukat. Bizonyos kockázati tényezők együttes hatására (stressz, kimerültség, menstruáció, nem megfelelő táplálkozás, fertőzés) a szervezet védekező rendszere legyengülhet és kandidózis alakulhat ki. A gomba elszaporodásának oka lehet terhesség és a kortikoidok hosszú távú fogyasztása. A gombák minden szervbe bejuthatnak, sőt vérmérgezést is okozhatnak. Azonban ha a bélflóra ép, és elég Acidophillust lactobacillust tartalmaz, vagyis azt a mikróbát, amely jelen van az egészséges bélben, megakadályozhatja a gombák szaporodását.

A gombaellenes gyógyszerek alkalmazása mellett a fokozott tisztálkodás és sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend is nagyban hozzájárulhat a kezelés sikeréhez. Fontos, hogy anti-biotikumos kezelés után olyan tejtermékeket fogyasszunk, amelyekben élő bélbarát bakté-riumkultúra van. Acidophillus lactobacillust természetes (tejtermékek) és tabletta formájában is fogyaszthatunk. (lhki)