Sakkban tartott koleszterin

Az Egyesült Államokban országos kampány keretében próbálják az egészségvédők megismertetni a lakossággal a koleszterinnek a szervezet működésében betöltött szerepét, az optimális szint elérésének mikéntjét – derült ki az amerikai nemzeti koleszterinképzési program (National Cholesterol Education Program, NCEP) közleményéből. A koleszterinszint rendszeres mérésével sokat lehet tenni az egészség megőrzése, sőt különféle betegségek megelőzése érdekében - hangsúlyozták a szakemberek, akik egyúttal felhívták a figyelmet a kétfajta koleszterin közötti lényeges különbségre.

A zsírok (lipidek) jelentik a szervezet anyagcsere-folyamatainak fő energiaforrását. A két legfontosabb zsírnemű vegyület a vérben a koleszterin és a triglicerid, ezek bizonyos fehérjékhez hozzátapadva (lipoprotein) haladnak a véráramban. Az eltérő szerepet betöltő lipoproteinek eltérő módon választódnak ki és bomlanak le. A véráramban keringő zsírok kóros szintje, különösen a koleszteriné, hosszú távon problémákhoz vezet. Az érelmeszesedés, a koszorúér, vagy a fő nyaki ütőér betegsége, a szívroham, a gutaütés kockázata növekszik, ha az egyén összkoleszterinszintje megnő.

Nem minden koleszterin növeli azonban a szívroham kockázatát. Az a „rossz” koleszterin, amit az alacsony sűrűségű (denzitású) lipoprotein, azaz röviden az LDL szállít, emeli a rizikót, amelyet pedig a nagy sűrűségű lipoprotein: a HDL (az úgynevezett jó koleszterin) szállít, jótékony hatású. Még arra is képes lehet, hogy az érfalra már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, így az ott lebomlik. Optimális körülmények között a HDL-szintnek a szervezetben található teljes koleszterin több mint 25 százalékát kellene kitennie. A szívbetegség vagy a gutaütés kockázati tényezőjeként az összkoleszterinszint kevésbé fontos, mint a teljes koleszterinszintnek a HDL-hez, illetve az LDL-nek a HDL-hez viszonyított aránya. Nőknél gyakrabban figyelhető meg a viszonylag magasabb HDL szint, másképpen fogalmazva, míg a férfiak harmadánál fordul elő alacsony HDL-szint, a nőknek csupán ötödénél jelent ez problémát.

Az amerikai koleszterinprogram nagy hangsúlyt fektet az életmód- és táplálkozásbeli szokások megismertetésére, melyekkel az egészséges értéken belül tartható a koleszterinszint, a jó HDL növelhető. Felhívják a figyelmet a magas antioxidáns tartalmú gyümölcsök, zöldségek fogyasztásának kedvező hatására. A kiemelten előnyös B3-vitamin-ellátottság érdekében különösen ajánlják a csirkehús, a makréla, pisztráng, lazac, a borjúhús, vagy mogyoró rendszeres fogyasztását.

A koleszterin szempontjából is fontos lehet a vér cukorszintjének rendszeres ellenőrzése. A cukorszintet emelő ételek fogyasztása kórosan hat a szervezetben lévő koleszterin mennyiségére, illetve az arányokra, mivel csökkenti a HDL-szintet. Ajánlatos tehát a vércukorszintet legkevésbé megemelő tápanyagokból fedezni a szükséges szénhidrát mennyiségét. Ilyenek a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, gyümölcsök, a zsírmentes, illetve alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Tanulmányok igazolják a szójának a HDL-szint emelésére kifejtett kedvező hatását, ez azonban csak hosszabb fogyasztás, mintegy három hónap után jelentkezik. Az étkezések alkalmával mérsékelten fogyasztott bizonyos alkoholfélék, például a vörösbor, szintén növelheti a HDL-szintet, és segítheti, hogy az artériák faláról leváljanak a lerakódások. Napi 30 perc rendszeres mozgás szintén segítheti a HDL-szint növekedését.