Romlik a látás élessége...

Mivel a legtöbb információt látással szerezzük, nagyfokú károsodása az életminőség romlásához vezet. Idősebb korban a látásélesség romlásának leggyakoribb oka a szürkehályog, a cukorbetegség és a makuladegeneráció.

Az átlagéletkor kitolódásával az iparilag fejlett országokban egyre szaporodó kórkép az időskori makuladegeneráció, vagyis az ideghártya sárgafoltjának kóros elváltozása. Európában ez a kórkép kb. 12 millió embert érint, vagyis a 70. életév betöltése után minden ötödik lakost.

A retina vagy ideghártya vékony, átlátszó hártya, amely a szem belső burkát képezi, tíz rétegből áll. A makula vagy sárgafolt egy kis terület az ideghártya központi részében, amely az éleslátást biztosítja. Segítségével látjuk a színeket és tudunk olvasni. A szaruhártya és a lencse a makulába koncentrálja a párhuzamosan beérkező fénysugarakat. Ezen a helyen nincsenek erek, hogy ne zavarják a képalkotás folyamatát. Az ideghártya itt a legvékonyabb. A makula tápanyagellátása az érhártya ereiből, a Bruch-membránon keresztül, átszivárgással történik. A fentiekből kitűnik, hogy a látás szempontjából oly fontos terület mennyire sérülékeny. A makula sérülésekor a megfigyelt tárgy közepe homályos, olyan, mintha a központi részen elmosódott folt lenne. E körül a folt körül a tárgy többi része éles.

A makuladegeneráció kialakulásának egyik oka az érelmeszesedés, melynek következtében romlik a makula vérellátása, így oxigén- és tápanyagellátása is. A másik fontos kiváltó ok az fotooxidációs stressz, amit az intenzív megvilágítás okoz. Különböző vegyi reakciók következtében intenzív fény és oxigén jelenlétében szabad gyökök keletkeznek. Ezek károsítják a retina érzékeny sejtjeit. A szabad gyökök keletkezését a számítógép monitorja előtti hosszas munka, többórás folyamatos televízió-nézés, olvasás, éjszakai gépkocsivezetés, kevés alvás, alkoholfogyasztás, dohányzás segítik elő. A szervezet anyagcseréjének zavara is okozhatja a szabad gyökök koncentrációjának növekedését. Fontos szerepet tulajdonítanak az ózonlyuk következtében megnövekedett ultraibolya sugárzásnak is.

A természet gondoskodott a sejtek regenerációjáról: a szem belsejében a szervezet többi részéhez képest nagyon magas az antioxidáns anyagok (C-, E-vitamin) és antioxidáns enzimek koncentrációja, amelyek neutralizálják a káros szabad gyököket. Az életkor előrehaladtával ez a regenerációs készség csökken, és tartós károsodás keletkezhet. A retina pigmentsejtrétege elvékonyodik. A sejtek anyagcseréje romlik, és az ideghártya mélyebb rétegeiben káros anyagok rakódnak le. Ezek az anyagok szemölcsöket képeznek a Bruch-membránon, amely megvastagodik és akadályozza az oxigén és a tápanyagok átszivárgását az érhártya ereiből a sárgafolt felé. Az oxigénhiány következtében a makula alatt új, törékeny erek képződnek, vérzések keletkeznek, és a sárgafolt hegesedése következtében a látás ugyan lassan, de megállíthatatlanul romlik.

Az időskori makuladegeneráció mindkét szemet érinti, de a tünetek az egyik szemen általában előbb kezdődnek, mint a másikon. Előfordulhat, hogy az egyik szemére a beteg már nem lát, míg a másikkal gond nélkül tud olvasni. Ez az állapot akár évekig is eltarthat.

A páciens helyzete akkor válik drámaivá, amikor a betegség következtében a másik szemen is jelentősen csökken a látásélesség. Kezdeti stádiumban a tünetek jelentéktelenek. Olvasás közben a páciens a betűket ferdének látja, később a szó egy része válik láthatatlanná. Előrehaladott állapotban a szöveg egy része kiesik, a beteg nem tud olvasni. Mivel a színre érzékeny fotoreceptorok, vagyis a csapok csak a sárgafoltban találhatók, ezért a páciens színlátása is romlik.

A makuladegeneráció diagnosztikájához teljes körű szemészeti vizsgálat szükséges.

A retina vizsgálati módszerei közül alapvető a szemtükrözés. A fluoreszcein- és indocianinzöld-angiográfiás vizsgálat alkalmával kontraszt anyag segítségével térképezik fel az ideghártya ereit. A legújabb vizsgálati módszerek közé tartozik az OCT (optic coherence tomography), amely infravörös sugarak segítségével ábrázolja a retina és az érhártya mélyebb rétegeit.

A fiatal emberi szervezet védekezik a fotooxidációs stressz ellen. Kiegyensúlyozott táplálkozás mellett, főleg megfelelő mennyiségű leveles zöldség fogyasztásakor, elegendő antioxidáns kerül a szervezetbe, így a szabad gyökök semlegesítődnek.

A kor előrehaladtával azonban ez az egyensúly felborulhat. Az időskori makuladegeneráció leghatásosabb kezelése a megelőzés. Ameriaki kutatók tanulmánya alapján bebizonyosodott, hogy az Ocuvite Lutein nevű készítmény antioxidáns és nyomelem kombinációja (zeaxantin, E vitamin, C-vitamin, lutein, szelén, cink) sikerrel akadályozza meg a szabad gyökök kialakulását és a sárgafolt károsodását. A ginkgo biloba növény kivonatából készült gyógyszerek megakadályozzák a vérrögök kialakulását, javítják a vér folyékonyságát, vagyis kedvezően befolyásolják a szem vérellátását. A káros szabad gyökök megkötésével védik az érfalakat a károsodástól.

A makuladegeneráció esetében javítják az ideghártya vérellátását. A megfelelő oxigén- és tápanyagellátás az ideghártya sejtjeit védi az ultraibolya sugárzás roncsoló hatásától. Az érfalak nem engedik át a káros anyagokat a retinába. A kezelés következtében a sárgafolt ödémája csökken, és a látás javulhat.

Napjainkban már nálunk is hozzáférhető a fotodinamikus terápia, amely a látás károsodása nélkül pusztítja el az újonnan képződött ereket. Az eljárás lényege, hogy verteporfint fecskendeznek a beteg vénájába, majd amikor a hatóanyag a vérkeringés segítségével az érhártya ereibe kerül, a káros, újonnan képződött kapillárisok falára kötődik.

Speciális, vörös fényű lézerrel megvilágítva aktiválódik a hatóanyag, amely roncsolja az újonnan képződött ereket. A kezelést termoterápiával, vagy lézeres kezeléssel is ki kell egészíteni.

A szerző szemorvos