Rágcsálókkal vitték az országba a vírust

A kevésbé ismert betegség, amely Közép- és Nyugat-Afrika egyes területein fordul elő, az Egyesült Államokban már húsz embert megfertőzött.

Az amerikaiak a himlő egy gyengébb változatában, az ún. majomhimlőben betegedtek meg. Az eddig csak Közép-Afrikában előforduló betegség először került a nyugati féltekére. Ebben az esetben a bioterrorizmus kizárható, ugyanis azóta bebizonyosodott, hogy a fertőzést állatok okozták.

HARAP ÉS FERTŐZ

Patkánnyal jutott Afrikából Észak-Amerikába a vírus, s az egyik chicagói háziállat-szaküzletben több állatot fertőzött meg. A rágcsálókról került át az emberre. A fertőzések 10 százaléka halállal végződhet. A beteg állatok Wisconsin, Illinois és Indiana államba kerültek.

Ha az embert megharapja vagy megkarmolja az állat, megfertőződhet. Egy esetben egy nőt az a karmoló macska fertőzte meg, amelyen viszont egy kutya ejtett sebet. Az amerikai betegségellenőrzési hivatal (CDC) néhány nappal ezelőtt megerősítette, hogy 19 esetről van tudomása.

A CDC attól tart, hogy a chicagói kereskedőknek eladott kb. 200 állat tovább terjesztheti a betegséget. Igyekszik felkutatni őket, ugyanakkor megtiltotta afrikai rágcsálók behozatalát az országba. A szakemberek legjobban attól félnek, hogy a vírus elterjed a szabadon élő állatok között is. Ilymódon meghonosodhat Amerikában, mint az a vírus, amely 1999-ben jutott az országba, s azóta 284 ember halálát okozta, további 4156-an pedig fertőzést kaptak. Nem zárható ki, hogy emberről emberre is átterjedhet, véli a CDC. Ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy mindent elkövet a veszély minimalizálása érdekében.

KIÜTÉS, LÁZ

A betegség lappangási ideje 12 nap. Fejfájással, magas lázzal jelentkezik, s ebben nagyon hasonlít a hagyományos himlőhöz. Hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom társul hozzá. A halálozás aránya 1-10 százalék. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek. Szervezetük nem tud ellenállni a fertőzésnek, mert nem kaptak himlő elleni oltást. A hetvenes évek vége óta ugyanis nincs himlő elleni védőoltás, ugyanis sikerült kiirtani a halálos betegséget okozó vírust. Most bizonyos fokú védettséget jelentene. A majomhimlőnek nevezett betegséget okozó vírust 1970-ben fedezték fel. Kongóban a legelterjedtebb, ahol 1996-97-ben a betegség járványt okozott, s összesen 511 ember halálát okozta. A vírus a majomról és a mókusról került az emberre, ugyanis néhány faluban az emberek ezzel az állathússal táplálkoznak.

Sikerült kiirtani a vírust?

1979. december 9-én egy hoszszú, viszontagságos és kudarcoktól sem mentes harc ért véget. A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 13 évi küzdelem után bejelentette, hogy bolygónkról sikerült teljes mértékben kiirtania egy évszázadokon át milliónyi áldozatot szedő kórt, a fekete himlőt.

A hatvanas évek közepén a fekete himlővel még évente I2-I5 millió ember fertőződött meg, a halálos áldozatok száma pedig kétmillió körül járt.

A betegséget lépésről lépésre szorították vissza, a vírus legtovább Indiában és Pakisztánban tartotta magát. Már-már sikerült volna 1971-re Pakisztánt himlőmentessé nyilvánítani, amikor közbeszólt a polgárháború, melynek során Kelet-Pakisztán Banglades néven új államot hozott létre. Az eredmény 10 millió menekült, s a táborokban újra felütötte fejét a fekete himlő.

A szakemberek tudták, hogy csak akkor képesek megállítani a vírus terjedését, ha a népesség bizonyos hányada már védettséget élvez.

Bár a kis Rahima túlélte a betegséget, nem volt ilyen szerencséje a brit fotósnőnek, Janet Parkernek, akit a fekete himlő utolsó halálos áldozataként tartanak számon. A nő a birminghami kórházi dolgozószobájában kapta meg a végzetes vírust, annak légkondicionálóján keresztül, mely megdöbbentő módon a víruslabor elszívójával volt összekötve.

Mai ismereteink szerint már csupán két helyen őrzik a himlővírust, az Egyesült Államokban és Oroszországban, az összes többi törzset elpusztították.

Évtizedeken át úgy tűnt, a harc kimenetele egyszer s mindenkorra eldőlt, ám a közelmúltban újra felvetődött a régen kihaltnak hitt vírusok újraéledésének lehetősége. Egyes tudósok szerint a globális felmelegedés azzal a veszéllyel is járhat, hogy a Föld leghidegebb pontjain a jégbe vagy fagyott talajba konzerválódott vírusok a meleg hatására „kiengednek”, és a folyamatos párolgással a légkörbe kerülve eredeti lelőhelyüktől több ezer kilométerre is újra fertőzhetnek.

Ismert olyan eset is, amikor folyó mosott ki himlőáldozatok tömegsírjából több évszázados emberi csontokat. Bár az eddig talált kórokozók mind sérült, életképtelen egyedek voltak, a himlővírus ellenálló képessége hihetetlenül nagy.