ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK

Dekubitusz (ulcus decubitale). A bőr, illetve sokszor az alatta elhelyezkedő lágy szövetek (pl. izomszövet) elhalása (nekrózis). Felfekvéses fekély a hosszas ágyban fekvés (immobilizáció) következtében a nyomásnak kitett testrészeken alakul ki. Ez a fekély is, mint a lábszáron keletkező, nehezen és lassan hegesedik, tehát inkább a megelőzésére kell nagy gondot fordítani. A tartósan ágyban fekvő betegeket gyakran kell mozgatni, és ha mód van rá, ágyukba speciális felfekvés elleni szellőző matracot elhelyezni. A már kialakult felfekvéses fekély gyógyulása hosszadalmas, sokszor bőrátültetést is kell végezni.

Féloldali bénulás

Az orvosok hemiplégiának nevezik azt a károsodást, amit az agy akaratlagos mozgást irányító területének sérülése okoz. Az ilyen jellegű sérülések főleg agyvérzés vagy baleset következményeként lépnek fel.

Felülfertőződés

Ez a jelenség akkor következik be, amikor egy vírussal vagy baktériummal fertőződött egyén legyengült szervezetét újabb kórokozó támadja meg. Gyakori a baktériumos felülfertőződés számos vírusos betegségben (influenza, nátha, kanyaró). Legszomorúbb példa erre az AIDS-betegség, amelyben a beteg HIV-vírus által legyengített szervezetét egyszerre több másik kórokozó is megtámadja. Sajnos ez ellen az AIDS-beteg szervezete már nem tud védekezni.

Fenilalanin (teszt)

Sok országban a szülés után rögtön elvégzik ezt a vérvizsgálatot az újszülötteknél. Az ujjbegyből nyert vérből megállapítják annak fenilalanin tartalmát azért, hogy kiszűrhessék a fenilketonúria nevű genetikai betegséget. Ha fennáll a betegség, és nem kezdik el időben a speciális diétát, szellemi fogyatékossá válik az érintett gyermek.

Fényérzékenyítő anyagok

Ezek az anyagok elősegítik a bőr pigmentációját és fényérzékennyé teszik azt. Főleg a bőrgyógyászatban használatosak ultraibolya fényterápiával társítva egyes pikkelysömör fajták és a vitiligo (foltos pigmenthiány) gyógyítására.

Ferde nyak

Ez a rendellenesség lehet veleszületett (a fejbiccentő izom rövidsége), szerzett és heveny, a nyakizmok valamelyikének vagy a gerincvelői ideg gyulladása következményeként.

Féregellenes szer

Gyógyszercsoport, amely a bélben élősködő ártalmas férgek (galandférgek, fonál- és orsóférgek) kiűzésére szolgál.

Féregnyúlvány–gyulladás

Appendicitisz. Ezt a betegséget, melyet helytelenül vakbélgyulladásnak neveznek, általában baktérium okozza. A féregnyúlvány néhány centiméter hosszú, cső alakú nyirokszerv, mely a hasfal jobb oldalának alsó felében elhelyezkedő vakbélbe szájadzik. A féregnyúlvány gyulladása elég gyakori gyermekeknél, de bármely életkorban előfordulhat. Gyakran jobb oldalra korlátozódó alhasi fájdalommal és nem túl magas lázzal, valamint a bél természetes működésének gátlásával hívja fel magára a figyelmet. Amennyiben ezek a tünetek fennállnak, azonnal orvoshoz kell fordulni. A diagnózis felállítása esetenként nehézkes, ezért vérvételre és 24-48 órás megfigyelésre lehet szükség azért, hogy a felesleges műtét elkerülhető legyen. A baktériumokkal elárasztott, gyulladt féregnyúlvány nagy kockázatot rejt magában, mivel átfúródhat (perforál) és tartalma a szabad hasüregbe jutva hashártyagyulladást okozhat. Ez indokolja ebben az esetben az azonnali műtéti beavatkozást (appendektómia) amennyiben a diagnózis kellően megalapozott.

Ferritinémia

A szervezet számára a vasat megkötő fehérjének (ferritin) a vérben keringő mennyisége. A ferritinérték mérése lehetővé teszi a szervezet vastartalékának megítélését.

Fertőtlenítés

A kórokozók elpusztítása a szervezeten kívül. Járványügyi szempontból megkülönböztethető a megelőző, a folyamatos és a záró fertőtlenítés. A megelőző fertőtlenítés megakadályozza, hogy a tárgyak és élelmiszerek a fertőzés terjesztői legyenek. A folyamatos fertőtlenítés a fertőző beteg használati tárgyaira, váladékaira vonatkozó előírások betartását jelenti. A záró fertőtlenítést a beteg gyógyulása után végzik el.

Fertőtlenítő szerek

Olyan készítmények, amelyeknek hatóanyagai elpusztítják a kórokozókat vagy meggátolják azok elszaporodását az élő szövetek bőr, nyálkahártya , tárgyak felszínén.

Fertőzés

Fertőzésről két esetben beszélhetünk:

1. Ha a többnyire mikroszkopikus méretű kórokozók nemcsak behatolnak a szervezetbe, hanem a szervezet immunvédekezését legyőzve meg is betegítik azt.

2. Mérgező kémiai vagy radioaktív anyagok jelenléte valamilyen közegben is okozhat fertőzést.

Fertőző ágens

Fertőző tényező. Minden olyan közvetítő anyagot, ami kórokozó mikroorganizmusokat tartalmaz és fertőzést idézhet elő, ilyen például a köpet, a széklet stb. fertőzőágensnek neveznek.

Fertőző

Minden olyan betegség, amelynek kórokozója egy beteg élőlényről közvetlen vagy közvetett módon átjutva egy egészségesre, az utóbbi is megbetegíti.