Online kampány egy ritka betegségről

Jelenleg a világon 25 millió, Szlovákiában 250 ember szenved ebben a betegségben, de sokan vannak, akiknél még nem állapították a diagnózist.

„Kék ajak”

A nemzetközi kampány neve jelképesen Kék ajak volt, ami a pulmonáris hipertónia (a tüdőben mért magas vérnyomás) jellemző tünete. Lényege, hogy a tüdő artériái kórosan megfeszülnek a nagy nyomás miatt, majd fokozatosan megvastagszanak, beszűkülnek.

Akik megkapják ezt a betegséget, és megemelkedik a vérnyomás a tüdejükben, azoknál először a kisebb artériák fala vastagszik meg, majd a nagyobb artériákra is átterjed. Így a véráramlás csökken, kevesebb oxigén jut a vérbe és a szervezetbe is. Mivel az erek beszűkülnek, a tüdőben az érkeresztmetszet kisebb lesz, gyulladásos folyamatok indulnak el, melyek tovább rontják a beteg állapotát.

A PAH következménye – mivel a szívnek nagyobb munkát kell kifejtenie, hogy megfelelő mennyiségű vért juttasson a tüdőbe –, hogy a jobb szívfél megnagyobbodik. A PAH súlyos, életet veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegség. Több fajtája ismert, és kezeletlenül súlyos szövődményei alakulnak ki. Az elsődleges okát még keresik, de feltételezik, hogy a tüdőartériák falának ismeretlen eredetű izomgyengülése okozza. Nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál. A másodlagos PAH oka általában valami elhúzódó tüdőbetegség.

Mit tapasztal a beteg?

A kisvérköri magas vérnyomásos betegeken külső, szemmel látható jelet sokáig nem lehet látni. Egyébként pedig a PAH tünetei nagyon általánosak, fáradékonyság, mozgáskor föllépő légszomj, gyengeség, krónikus köhögés jellemzi, ám ezek, sok egyéb betegség mellett, minden más tüdőbetegségnek is állandó kísérői lehetnek. Pulmonális hipertónia esetén azonban olyan nagymértékű lehet a mozgáskor föllépő légszomj, hogy a páciens egyszerűen elájul. Kezeletlen, előrehaladott stádiumban lévő betegeknél jellemző még az ajak, a körmök elkékülése, lábdagadás, hasi ödéma – ami a szív elégtelen működéséről árulkodik.

Hogyan ismerik fel?

Azokat a betegségeket diagnosztizálják nehezen az orvosok, amelyeknek sok az általános tünetük, vagy amelyek nagyon ritkák. A pulmonális hipertóniára kevés orvos gyanakszik, ha a fenti tüneteket hallja, ezért fordulhat elő, hogy gyakran éveken át járják a rendelőket, kórházakat a betegek, és néha azt hiszik róluk, szimulálnak. A diagnózis felállításában segít a mellkasröntgen, a szívultrahang, a hat percig tartó terheléses gyaloglás, de biztos diagnózist a jobb szívkamrában mért vérnyomásérték ad, ez azonban csak szívkatéterezés során mérhető.

(HP-k)