Népbetegség a rossz táplálkozás

Úgy száz évvel ezelőtt a magyar konyhákban több mint kétszázféle növényt használtak, manapság mindössze alig ötvenet ismernek a háziasszonyok. A szegényesebb ízlés és táplálkozás „eredendő bűn”, amely vitaminhiányhoz s betegséghez vezet. Lehetőség szerint egész évben természetes alapanyagokat kell fogyasztani, ám az élelmiszeripar alapvető változásai miatt a mesterséges vitaminpótlásról is gondoskodni kell. Az emberi szervezet összes molekulája hétévenként megújul, e folyamatban pedig szükség van az egyensúlyra.

Azt mindenki tudja, hogy a legújabb kori népbetegségek egyike a helytelen táplálkozás, s ez a magyarokra különösen igaz. Pedig száz évvel ezelőtt a polgári életvitel a konyhakultúrában is sokkal kiegyensúlyozottabb és színesebb volt, mint manapság. Talán nehéz elhinni, de akkortájt összességében több mint kétszázféle növényből válogatták össze a családok és az éttermek kínálatát. Elmondható, hogy az eltelt tíz évtized alatt ez a szám negyedére, mindössze ötven körülire csökkent. Vagyis ennyivel szegényesebb lett a hazai konyhakultúra.

Megfekszi a gyomrot

Csakhogy ennek összes következménye „megfekszi a gyomrot”. Sajnálatos, hogy az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelemek, vitaminok, fehérjék a szükségesnél kisebb mennyiségben jutnak a szervezetbe, leginkább azért, mert a modern konyha nélkülözi a természetes anyagokat, s a konzervált ételeket részesíti előnyben. Persze a tudatosan étkezőknek azt sem szabad elfelejteniük, hogy minden igyekezet ellenére a mesterséges vitaminokra is szükség van – ez egyszersmind válasz arra a sokszor hallható kételyre, hogy vajon kellenek-e ezek a szerek, amelyek között persze ugyanúgy akadnak szintetikusak, mint természetes alapanyagúak. Elsősorban ezért nélkülözhetetlenek a vitaminok, mert a mezőgazdaság napjainkban szinte kiszipolyozza, kizsákmányolja a termőföldet, amelybe műtrágyázással lehetetlen például minden ásványi anyagot visszajuttatni. Következésképpen az ásványok a friss növényekből is hiányoznak, s pótolni kell azokat. Persze a rendkívül széles választékú vitaminpiacnak is vannak vadhajtásai. Nehéz a kínálat között eligazodni, s választáskor nem árt körültekintően eljárni, például az összetétel megismerésével.

A szegényes étrend mellett persze számos oka lehet még a vitaminhiánynak. Nem kedvez az egészséges táplálkozásnak a növények kémiai eljárásokkal való kezelése, befolyásolása, s hogy a már említett szegényes választékban kisebb az élő anyag, vagyis a friss élelmiszer aránya. Különösen igaz ez a téli időszakra, holott ilyenkor is találni megfelelő, az egészséghez szükséges élelmiszert. Számos zöldségféle létezik, emellett fontos alapanyag a savanyú káposzta és a gyümölcsök. A hazaiak közül ide sorolhatók az alma- és körtefélék, de több importgyümölcs is kapható ebben az időszakban.

Édeske helyett barna cukor

Sok szó esik a gabonafélék fontosságáról, de nem árt hangsúlyozni: mindegy, hogy rizsről, búzáról vagy árpáról van szó, a lényeg, hogy az elfogyasztott pékáru teljes kiőrlésű lisztből készüljön. Sajnos kevesen esznek müzlit, pedig ajánlott lenne, igen egészséges. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a mindenütt kapható gyermekpelyhek többsége nem ebbe a kategóriába tartozik, sok termék ugyanis hatvanszázaléknyi cukrot tartalmaz, ami igen ártalmas. A hús- és tejtermékekben, valamint a fehér lisztben nincsenek rostok, e tekintetben viszont ajánlottak a barnagabona-lisztek, a zöldségek, a gyümölcsök és az olajos magvak. Szénhidrátból kevésre van szüksége a mai kor emberének, hiszen kevesebb nehéz fizikai munkát végez, mint elődei száz vagy akár csak ötven éve is. Ennek ellenére a kelleténél jóval több fogy belőle. Elterjedtek az egészségtelen mesterséges édesítők is, pedig jobb lenne helyettük barna cukrot vagy mézet használni.

Mértéktelen húsimádat

Az általában használt zsírok, olajok helyett egészségesebb a teljes kiőrlésű gabonák zsiradéka, valamint az úgynevezett hidegsajtolással készült olajok. Ez utóbbiak is inkább például salátaöntetként ajánlottak és nem sütésre. A dió és a mogyoró is egészséges olajtartalmú növény, s talán kevesen tudják, hogy a margarinok helyett az e tekintetben tiszta, tehát ártalmatlan teavaj a jobb. Ami a fehérjéket illeti, fontos, hogy teljes értékű legyen, s ez egyedül a húsról, a tojásról, a szójáról és a tejről mindható el. Ám a magyarok ezekből is túlfogyasztanak, s ezzel megterhelik az emésztőrendszerüket, hiszen a szervezetben felerősített, gyorsított rothadási folyamatok indulnak el. A szakemberek szerint hetente legalább egyszer, de legfeljebb háromszor ajánlott húst enni, elsősorban hal- és baromfiféléket. Nagy tévhitet kell eloszlatni a vegetáriánus életformával kapcsolatban: a vizsgálatok és a megfigyelések azt bizonyítják: ez az étkezési forma is teljes értékű lehet, a növények is tartalmazzák ugyanis azokat a vitaminokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van.

Nagyon fontos a megelőzés, az, hogy a táplálkozási szokásokat, azok várható következményeit, a lejátszódó folyamatokat időszakos orvosi ellenőrzéssel mérjék fel. Mivel az emberi szervezet minden molekulája hétévenként kicserélődik, csak a helyes táplálkozással lehet megteremteni az egyensúlyt ebben a folyamatos átalakulásban.