Nemcsak a test, hanem a lélek is megtisztul

Manapság a legtöbben hajlamosak egyszerű párhuzamot vonni a böjt és az éhezés között, figyelmen kívül hagyva mindazokat a hagyományokat, melyek a böjt évezredes rítusát övezik.

Érdemes tehát röviden áttekinteni honnan is ered maga a böjt és milyen üzenete lehet napjaink embere számára, tekintettel arra, hogy ma véget ér a negyvennapos böjt.

A böjt

A tágabb értelemben vett böjt, vagyis a vallási okokból való tartózkodás bizonyos ételek fogyasztásától már az antik világban is része volt a különböző vallások előírásainak.

Az első írásos emlékek Egyiptomból származnak, de ismerték a böjt fogalmát a görögök, a zsidók, a hinduk, a buddhisták és a muzulmánok is.

E böjtök alapvető célja népektől és vallásoktól függetlenül mindig a testi és lelki megtisztulás volt. Az idők során a böjtre vonatkozó szabályok folyamatosan enyhültek. Napjainkban az egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre Jézus elfogatásának és halálának napjára ír elő szigorú böjtöt, illetve a húsvétig tartó időszak minden péntekére hústól való tartózkodást.

Keresztény szokások

A keresztény szokásrend szerint a böjt időtartama alatt tartózkodni kell az élvezetektől, zenés, táncos mulatságoktól, nagy lakomáktól.

A böjt lényege tehát az önmegtartóztatás és a lemondás.

A hívő ember azzal, hogy lemond az élelemről, voltaképpen osztozik Jézus sorsában, aki az életéről mondott le híveiért.

A mértékletesség

Böjtöt tartani a nem hívők számára is javallott, hiszen a mértékletességen és bizonyos élelmiszerektől való tartózkodáson alapuló étrend, mely során a szervezetben lerakódott káros anyagok eltávoznak, számos nehezen gyógyítható betegség például reuma, érelmeszesedés, magas vérnyomás, különböző allergiás bőrbetegségek esetében jótékony hatást fejt ki. (r-ú)