Nélkülözhetetlenek a nyomelemek

Vannak olyan elemek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára. A mikroelemek, vagy más néven nyomelemekről van szó, amelyek közé tartozik: vas, réz, fluor, jód, szelén, cink.

Ezekre az anyagokra csak pár mg-os, vagy h-os mennyiségben van szüksége a szervezetnek, de ez nem jelenti azt, hogy akár el is lehet hagyni őket. A mikroelemek a szervezetben sokféle feladatot látnak el, jelenlétük nélkülözhetetlen.

Vas

Felnőttek esetében a napi szükséges mennyiség 12-15 mg, nőknek kicsit több, mint a férfiaknak. Fő vasforrás: a hús, hal, máj, tojás. Igaz, hogy egyes növényi eredetű élelmiszerek is tartalmaznak jelentős mennyiségű vasat, de annak csak minimális mennyisége (kb. 1 %-a) szívódik fel. A növényi táplálékokból azért is rosszabb hatásfokú a vas felszívódása, mert azt csökkenti pl. a teában, kávéban lévő csersav, a korpában lévő fitát, egyes növényi rostanyagok, ugyanis ezek az anyagok a vassal oldhatatlan komplexet képeznek. A vas jobb hasznosulását a C-vitamin segíti.

A vas a vörösvérsejtek oxigénfelvételéért és a szövetekhez szállításáért felelős hemoglobin és az izomsejtek fontos összetevője.

A vashiány az egyik leggyakrabban előforduló ásványianyag-hiány, amelynek következtében vashiányos vérszegénység jöhet létre. A vashiányt okozhatja tartós vérzés, illetve táplálkozási hibákból is kialakulhat, a húst nem fogyasztó szigorú vegetáriánusoknál. A tünete lehet sápadtság, gyengeség, fáradékonyság, hajhullás, körömtöredezés, izompanaszok. Gyerekek esetében többek között a vashiány kialakulásának kockázata miatt nem javasolt a vegetáriánus étrend.

A túlzott vasbevitel csökkentheti egyéb ásványi anyagok, pl. a réz és a cink hasznosulását. Oka lehet vérátömlesztés, tartós vasterápia, vagy egy öröklődő betegség, a hemokromatózis. Az egyszerre elfogyasztott vas többlet hasmenést, hányást, illetve bélkárosodást okozhat.

Réz

Napi 1,4 h bevitel szükséges felnőttek részére.

Fő forrásai: teljes őrlésű gabonák, szárazhüvelyesek, olajos magvak, belsőségek, hal, csokoládé. A réz szükséges egyes energiatermelő és antioxidáns hatású enzim, az adrenalin, a vörösvérsejtek, a csontok, a kötőszövet kialakulásához. A többletréz az epén keresztül kiürül a szervezetből.

A rézhiány ritka, általában koraszülött vagy súlyos alultápláltságból felépülő, hasmenéses csecsemőknél, illetve egyes tápanyagok felszívódását érintő betegségeknél.

A réz túlzott bevitele is ritkán fordul elő. Ételek, italok szennyeződhetnek rézzel réztartalmú edények révén. A nem kötött réz elfogyasztása okozhat hányingert, hányást, hasmenést.

Fluor

Napi szükséges mennyiség felnőttek számára kb. 1,5 h.

Fő fluorforrásaink: ivóvíz, ásványvizek, tea, tengeri halak csontja.

A fluor szerepet játszik a csontok és fogak szilárdságának biztosításában. Fluorid hiányban előfordulhat fogszuvasodás, bár ennek mértéke a fluor tartalmú fogkrémek elterjedésével jelentősen csökkent.

A túlzott fluorbevitel általában olyan területeken fordul elő, ahol az ivóvíz túl sok fluoridot tartalmaz. Ezt az állapotot nevezzük fluorózisnak. A fogakon fehér foltok jelennek meg, illetve a csontokat sűrűvé, de ugyanakkor gyengévé és törékennyé teszik.

Jód

Felnőttek számára naponta mintegy 0,15 h szükséges.

Jódot tartalmaznak pl. a tengeri halak, kagyló, halolajok, jódozott só.

A jód szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában, valamint a pajzsmirigyhormon fontos alkotórésze. Ezen kívül szükséges a magzat növekedéséhez, szellemi fejlődéséhez.

A jódhiány ma már ritkább, mivel a legtöbb asztali sóhoz adagolnak jódot is. Németországban a háztartások több mint 70, Svájcban 90%-a használ jódozott sót.

A jódhiányos golyva nevű kórkép lényege, hogy a jódhiányos táplálkozás következtében a pajzsmirigy alulműködése jöhet létre. Ennek tünetei közé tartozik pl. pajzsmirigy megnövekedése (golyva), a duzzadt, száraz bőr, rekedt hang, súlynövekedés. A terhesség alatti jódhiány a magzat kóros fejlődését okozhatja, aminek az ún. kreténizmus (kis termet, szellemi visszamaradottság) lehet a következménye. Ilyen esetben az újszülöttet minél hamarabb el kell kezdeni kezelni.

A túlzott jódbevitel ritkán fordul elő. Következménye, hogy a pajzsmirigy túlműködik, azaz több pajzsmirigyhormont termel, mint normális esetben. Az állapotot hipertireózisnak nevezzük. Hipertireózisban jódmentes só használata, valamint a jódban gazdag élelmiszerek fogyasztásának csökkentése ajánlott.

Szelén

Napi szükséglete 60-75 h felnőtteknek.

A gabonafélék szeléntartalma függ a talaj szeléntartalmától is. A gabonafélék mellett szelént tartalmaz még pl. a barna rizs, húsok, halak, belsőség.

Enzimalkotó, valamint az E-vitaminnal együtt antioxidásként viselkedik, azaz megköti a szervezetben lévő káros szabad gyököket.

A szelén hiánya ritka. A szelénbevitel alacsony Új-Zélandon, Finnországban, valamint Kínában. Szelénhiány miatt alakul ki az ún. Keshan-kór, ami nevét Kína egyik területéről kapta.

A szelén túlzott bevitele ugyanúgy káros, mint a hiánya. Túlzott szelénfogyasztás az ún. szelenózis nevű betegséget okozza, amelynek tünete lehet hányinger, hányás, elváltozások a hajon, körmökön, hajhullás, bőrkiütések, idegrendszeri zavarok.

Cink

Felnőttek számára napi 9-10 h cinkbevitel javasolt.

Fő forrása a hús, máj, tojás, olajos magvak, teljes őrlésű gabonafélék.

A cink a szervezetben mindenhol megtalálható. Számos enzim alkotórésze, valamint szerepet játszik a sejtregenerációban, sebgyógyulásban, szükséges a növekedéshez, valamint az egészséges bőr fenntartásához.

A cinkhiány kialakulhat táplálkozási hibából (kevés hús, máj, tojás fogyasztása), valamint máj-, hasnyálmirigy-betegségek, alkoholizmus, cukorbetegség, vizelethajtók szedése esetén. Az akrodermatitis enteropatika egy olyan öröklődő betegség, amely során a cink nem szívódik fel. A cinkhiány tünetei közé tartozik az étvágytalanság, gyermekek esetén a lassú növekedés, bőrgyulladások, az ízérzék és szaglás romlása, hajhullás, lassan gyógyuló sebek. A túlzott cinkbevitel ritkán alakul ki, tünete a hányás, hasmenés, fémes szájíz, idegrendszeri elváltozások. Fémgőz-láznak nevezzük azt az állapotot, ami nagy menynyiségű cink-oxid gőz belégzése miatt jön létre, és izzadással, szapora légzéssel, gyengeséggel jár. A nagy mennyiségű cink csökkenti a réz felszívódását.

A szerző dietetikus