A világhálón rengeteg cikk olvasható a joghurtokról. Többségük mítoszokkal, hazugságokkal és féligazságokkal van tele. Leggyakrabban azzal az állítással találkozunk, hogy a joghurt „tele van vegyszerrel”, vagy hogy „a pasztörizált joghurt semmilyen hasznos baktériumot nem tartalmaz”. Igaz ez? Érdemes egyáltalán joghurtot enni? Valóban joghurt még a joghurt? Nyugodjanak meg: igen, a joghurt még mindig joghurt. Ami pedig a hazai joghurtokat illeti, minőségük jobb, mint gondolnák!
Ne féljünk a joghurttól!
Arra a kérdésre, hogy kell-e joghurtot enni, a válasz egyértelműen igen, azért, mert egészséges, természetes és ízletes. Élő tejbaktériumok vannak benne, amelyek nem pusztulnak el, hanem a gyártók mindent elkövetnek azért, hogy minél több legyen belőlük, hiszen természetes termékekről van szó. A kész joghurtot nem pasztörizálják, csak a tejet még azelőtt, hogy hozzáadnák a tej- és probiotikus kultúrákat, amelyek a joghurt elfogyasztásáig élők maradnak.
Az élő baktériumok az emésztőrendszer részei, védik a beleket a káros mikroorganizmusok elszaporodásától, ami bélfertőzést okozhat, ezért a bélbarát baktériumoknak többségben kell lenniük. Fontos, hogy a joghurt élő baktériumokat tartalmazzon. „A hazai joghurtok fogyasztóinak nem kell félniük, hogy nincs bennük élő baktérium. Ugyanis a mezőgazdasági minisztérium rendelete kimondja, hogy a joghurtban túlsúlyban kell lenniük az élő baktériumoknak, ami azt jelenti, hogy egy gramm termékben 10 ezernek kell lenni. Ezt szigorúan be kell tartani, ami a hazai termelőknek nem jelent gondot. Lehet, hogy néhány külföldi joghurtot már kész állapotában hőkezelnek, hogy szavatossági ideje hosszabb legyen, de a hazai gyártók ezt a módszert nem alkalmazzák – mondta Marcela Kontová mérnök, tejipari szakember, majd hozzátette: – Ezt a módszert termizációként fel kell tüntetni a csomagoláson. A termizáció azt jelenti, hogy a kész joghurtot rövid időre 57-68 C-fokra hevítik.” Az élő savas baktériumokon kívül a joghurttal ásványi anyagokat is beviszünk szervezetünkbe, például meszet, káliumot, foszfort, cinket, tovább B- és D-vitamint, ami serkenti a mész felszívódását. Ez a vitamin zsírban oldódik, a tejfölös joghurtban több van, mint a zsírmentesben. „A hazai joghurtokat tiszta szívvel ajánlom a vásárlóknak – mondta a szakember, majd hozzátette: a laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják, mert a szavatossági idő végére a tejcukor teljesen lebomlik. A joghurt vizsgálatakor kiderült, hogy a tejcukor 3 napon belül a kétharmadára csökken, 7 nap múlva már csak 1 százalék, 10 nap múlva pedig 0,5 százalék marad belőle. A joghurt szavatossági ideje 14-30 nap” – magyarázza Marcela Kontová. A laktózérzékeny ember könnyen rájöhet, hogy a joghurt mikor biztonságos számára, és eszerint maga döntheti el, hogy mikor fogyasztja.
Ugyanaz a helyzet, mint a sajt, főleg az érett sajt esetében: tejcukor már nincs benne, mert már lebomlott. (ki)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.