Munka a számítógéppel

Egyre többen vannak, akiknek munkájához elkerülhetetlenül hozzátartozik a számítógép. Ma már hivatalosan elismert tény, hogy a képernyő előtt végzett munka okozhat betegséget. A kiváltó ok pedig az egészségügyi kívánalmaknak nem megfelelő számítógép, illetve irodabútor. Ha megtartunk néhány szabályt, nem is olyan fárasztó számítógéppel dolgozni.

A SZEM ÉS A MONITOR

Az ideális számítógépes munkahely megteremtéséhez nem elegendő csupán a monitor megfelelő elhelyezésére ügyelnünk. Sok múlik azon is, hogyan és mennyi ideig nézzük naphosszat a képernyőt. A szemnek ez bizony olyan, mint a nehéz fizikai munka a testnek. Egy-egy szöveg begépelése során a gépíró szeme akár napi 30 000-szer is ingázhat a képernyő és a papír között. Pupillája eközben újra és újra alkalmazkodik a monitor, illetve a papír eltérő fényerejéhez és távolságához. Míg pillantása délelőtt még minden nehézség nélkül vándorol ide-oda a papír és a monitor között, délutánra ugyanehhez a munkához már kétszer olyan hosszú időre van szüksége.

A vibráló és kevéssé kontrasztos monitor csak tetézi a problémát. Az ilyen képernyő előtt a szem gyakran elfárad és megfájdul, átmeneti rövidlátás, kettős látás és kancsalság lehet a következménye. A vibrálás attól függ, hogy a monitoron megjelenő kép másodpercenként hányszor, azaz milyen frekvenciával villan fel. Amit mi folyamatos képként észlelünk, az valójában pillanatnyi jelek villámgyors egymásutánja. Minél gyakoribb a jel, annál kevésbé érezzük a vibrálást.

A SOK PISLOGÁS KĺMÉLI A SZEMET

Ha hosszasan egy pontra meredünk – ahogyan ez a számítógép előtt gyakran előfordul –, gyengül az akaratlan pislogás mértéke. Normál, pihent állapotban percenként 22-szer hunyjuk le szemünket. Olvasásnál azonban csak 10-szer és a számítógépnél már percenként csupán hétszer. A pislogás biztosítja, hogy mindig egyenletes könnyréteg borítsa a szemgolyó szaruhártyáját. Ha nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat, vagy megváltozhat a könny összetétele a normálishoz képest.

KISZÁRAD A SZEM

Különösen rossz, ha felfelé kell néznünk a monitorra, mert ebben az esetben tágra kell nyitni a szemünket. Aki így dolgozik, annak megfájdul a feje, a szeme ég és vörös lesz, veszít az ellenálló-képességéből. Az orvosok „száraz szemnek“ vagy „sicca szindrómának“ nevezik ezt a jelenséget. A képernyő és a szem közötti távolság legyen körülbelül 50 cm, nagy képernyőknél ennél több. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképpen sem szabad ennél magasabbra nézni. Sem az ablakon beáramló természetes nappali fény, sem a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a képernyőn.

Ha tehát időnként szünetet tartunk, rövid időre kikapcsoljuk a gépet, kinézünk az ablakon, teszünk egy kis sétát vagy beleolvasunk az újságba, akkor pihentetjük a szemünket és növeljük a koncentráló- és teljesítőképességünket is.

A HELYES TESTTARTÁS

A számítógépnél végzett munka nemcsak a szem épségét veszélyezteti. A helytelen testtartás is számos betegséget okozhat. Ez a megfelelő szék és asztal segítségével megelőzhető. A helyes bútor kiválasztásánál az alábbiakra figyeljünk:

Az asztallap magassága (ideális az állítható magasság) 68 és 76 cm között legyen.

A klaviatúra kerüljön a lehető legalacsonyabb szintre az asztalon úgy, hogy a hüvelykpárnát, illetve az alkart kényelmesen megtámaszthassuk.

Ülés közben használjuk ki a szék teljes ülőfelületét, és lehetőség szerint üljünk egyenesen. A szék ülőfelületének magassága legyen olyan, hogy gépelésnél az alkar és a felkar derékszöget zárjon be. A térdhajlatnak ugyancsak derékszöget kell képeznie. Ha az adott szék- vagy asztalmagasság ezt nem teszi lehetővé, használjunk lábtámaszt.