MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

Jelige: Júlia. „16 éves lány vagyok. Kb. 2 éve vettem észre, hogy napközben gyakran fáradt vagyok. Amint hazaérek, olyan fáradtság vesz rajtam erőt, hogy le kell pihennem. Mindenki azt tanácsolja, forduljak orvoshoz.”

Az alvás nagyon fontos élettani folyamat, életünk körülbelül egyharmadát teszi ki. Felfrissíti és regenerálja a szervezetet, erősíti az immunrendszert. Alvás közben jobban működnek az agynak azok a részei, melyek szükségesek ahhoz, hogy elraktározódjanak a nap folyamán megtanult, megismert dolgok. Az emberek nagy része nem tud elaludni, korán felébred, nyugtalanul alszik. Az ön által elmondott panaszok arra utalnak, hogy alvászavarban szenved. Levele alapján arra következtetek, hogy nagy valószínűséggel narcolepsiában szenved. Ez egy olyan alvászavar, melyet 4 alapvető tünet jellemez. Az egyik legjellemzőbb panasz a kóros nappali aluszékonyság. Ez sokszor váratlanul, rohamszerűen tör rá a betegre, különösen olyan helyzetekben, amikor az illető nyugodt környezetben van: moziban, színházban, iskolában stb. Ez a kóros aluszékonyság jelentkezhet a legváratlanabb helyzetben is: autóvezetéskor – ami a beteg életébe is kerülhet –, beszélgetés közben, de akár a legintimebb percekben is. Ilyenkor néhány (maximum 30) perces alvás teljes felfrissülést hoz. Ez a kóros aluszékonyság naponta többször is előfordulhat. A betegség második jellemzője a kataplexia. Ez olyan váratlan, hirtelen kezdődő izomgyengeség, amely valamilyen külső hatásra (nevetés, veszekedés, ijedtség, meglepődés stb.) következik be. Ilyenkor a beteg azt tapasztalja, hogy elgyöngül a lába, összecsuklik a térde, kénytelen leülni. Ezek a panaszok lehetnek súlyosabbak is, amikor a beteg keze is elgyöngül, beszéde halkká, érthetetlenné válik, összeesik. Ez tarthat néhány másodperctől egészen 1-2 percig is, a beteg azonban mindvégig érzékeli a körülötte történő dolgokat. A kataplexia előfordulása változó: jelentkezhet havonta, évente 1-2x, de az is előfordul, hogy naponta többször is megkeseríti a beteg életét. A harmadik tünete a narcolepsiának az alvási bénulás (paralízis). Ez az elalváskor, illetve az ébredéskor jelentkező, 1–4 percig tartó teljes mozgásképtelenséget okoz. Ilyenkor a beteg képtelen megmozdulni, ennek ellenére mindvégig a tudatánál van. Gyakran lidércnyomásos álomként éli meg ezt az állapotot, kizárólag a szemét képes forgatni. Ez az állapot megszüntethető, ha megszólítjuk, megérintjük a beteget. Ez az alvási bénulás a cataplexiás betegek 25–35%-án fordul elő, de elvétve előfordulhat nem cataplexiás betegeknél is. A cataplexia negyedik tünete az ügynevezett hipnagóg hallucináció, amely az ébrenlét és az álom határán jelentkezik: csukott szem mellett a beteg különféle tárgyakat, alakokat lát, hangokat hallhat stb. Ezek annyira megviselhetik a beteget, hogy akár szorongást, depressziót okozhatnak. Ezek a hallucinációk a betegek kb. 10 %-án fordulnak elő. A szakirodalom szerint még további tünetek is megjelenhetnek, pl. az automatikus cselekvés. Ezt nevezhetjük nappali alvajárásnak is, ilyenkor a beteg alvás alatt elkezd járkálni, elvégez különféle dolgokat, melyekre ébredés után nem emlékszik. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a cataplexiás betegek rossz alvók, éjszaka gyakran felébrednek, sokszor vannak rémálmaik, alvás közben csikorgathatják fogaikat. Látható, hogy ennél a betegségnél sokféle tünet nehezíti meg a beteg életét: a kényszeres alvás miatt a beteg képtelen helytállni a munkahelyén, autóbalesetet okozhat. Otthon a nappali aluszékonyság akár válást is okozhat. Sajnos, a betegséget nem lehet megelőzni, mivel nem ismert a pontos kiváltó ok. Manapság egyre több szó esik arról, hogy a betegség kialakulásának genetikai háttere van. A diagnózis a típusos tünetek felismerésével illetve poliszomnográfiás kivizsgálással (olyan kivizsgálás, amikor alvás során feljegyzik az agy elektromos tevékenységét, a szemgolyók mozgását és az állkapocs izmainak feszességét) lehet megerősíteni. Ami a kezelést illeti, nagyon fontos, hogy a beteg kialakítsa a saját alváshigiénéjét: rendszeres időben kell felkelnie és nyugovóra térnie, napi két alkalommal 10–20 percig tartó szunyókálás javíthat a nappali álmosságérzeten. Amennyiben a narcolepsia miatt szorongás, depresszió vagy más lelki betegség alakulna ki, úgy ezt is kezelni kell. Azt ajánlanám, keressen fel alvászavarok kezelésében járatos ideggyógyászt.

Dr. Póczik Gábor ideggyógyász

Idős férfi – fiatal nő

„Nemrég múltam 25 éves. 18 éves korom óta az idősebb férfiak vonzanak, néha akár a 30 évnél idősebbek is. Most is van egy ilyen kapcsolatom. Félek, nehogy olyan történjen velem, amit az eszemmel nem tudnék elfogadni. Ön szerint normális ez? Milyen gyerekem lehetne egy idős férfitől? Milyen veszélyt rejt magában az ilyen kapcsolat?”

Mindenki olyasmit keres a kapcsolatban, ami számára lényeges. Az ön esetében talán olyasvalakit remél, aki gondoskodna önről, megvédené önt és ellátná, mint apa a gyermekét. Ez nem abnormális dolog, az életben sokszor előfordul. Az sem ritka, hogy idősebb férfinak fiatal nőtől van gyermeke. A férfiak esetében a termékenység a korral nem csökken törvényszerűen, vagyis az apa kora nincs lényeges hatással a gyerek egészségére. Probléma azonban néhány év múlva adódhat, amikor ön 40, férje pedig 70 éves lesz. Akkor előfordulhat, hogy a férje már fogja tudni kielégíteni az igényeit. Minden esetben azt ajánlom, alaposan fontolja meg az idősebb férfival való kapcsolatot. Ha azonban igazán szeretik egymást, a viszony jobb minőségű is lehet, mint egy önnel egykorú férfival.

Dr. Martin Hrivňák szexológus