MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

„22 éves fiatal lány vagyok. Időnként szédülök, zavarosan látok és zúg a fülem. Gyakran ezt az állapotot szorongás és kedvtelenség kíséri. Mit tegyek, hogy megszabaduljak ezektől a nehézségektől? Milyen szakorvos segíthetne a bajomon ?“

Akkor beszélünk szédülésről, amikor a beteg a térben testhelyzetét és az egyensúlyát nem érzi biztonságosnak, vagy amikor a beteg ülő vagy álló helyzetben testének egyensúlyát akaratának megfelelően, támasz igénybevétele nélkül, megtartani nem tudja (valódi szédülés). A beteg úgy érzi, hogy a környezete forog körülötte, vagy a föld hullámzik alatta, vagy süllyed, illetve emelkedik a talaj a lába alatt. Rendszerint a külvilág mozog, és a beteg stabilnak érzi magát, ritkán azonban az ellenkezője is megtörténik. A legfontosabb, hogy megállapítsuk a szédülés okát, annál is inkább, mert a szédülés nagyon sok betegségnek kísérő tünete. Csak ezután próbálkozhatunk meg a betegség gyógyításával. Szédülést okozhat a szemizom bénulása, a nem helyesen használt szemüveg, esetleg a szemüveg hiánya, a gyulladásos fülbetegség, a kisagy-híd-nyúltagy daganatos és egyéb megbetegedése, mérgezések, agyi érelmeszesedés, a nyaki gerinc degeneratív folyamatai, vérszegénység, cukorbetegség, magas vagy éppen alacsony vérnyomás stb. Számos ideggyógyászati elváltozás és megbetegedés is okozhat a szédülést, mint például feji és agyi sérülés, agydaganat, agyödéma. Nagyon kellemetlen, rohamszerű szédüléssel és fülzúgással jellemezhető a Menier-szindróma, amelynek kialakulásáért a labirintus térfogatának a megnövekedése a felelős. A vesztibuláris rendszer központi területén jelentkező sérülés kevésbé heveny és kellemetlen, de hosszan tartó szédüléssel jár, és ezt az agytörzs vérellátási zavara, mint pl. a sklerosis multiplex okozhatja, amely az agy bármelyik területét sújthatja. Szédülést okozhat a nyúltvelő vesztibuláris magvainak roncsolódása értrombózis következtében éppúgy, mint a kisagyvelő bántalmai, például a Friedreich-kór esetében, vagy a kisagy daganatos megbetegedéseinél. A szédülés jelen lehet a depressziós megbetegedések esetében is. Meg kell vizsgálni a szemet és szemfeneket, a vért, az idegrendszert, a fület, a nyaki gerincet, a nyaki nagy ereket. Belgyógyászati kivizsgálást, esetleg CT- és MRI-kivizsgálást kell végezni. Ha ezek a kivizsgálások kizárják a szervi megbetegedést, akkor kell pszichiáterhez fordulni. A leírtakból kiderül, hogy a diagnózist csak egy komplex kivizsgálássorozat után lehet felállítani. Minden esetben, ha mód van rá, oki terápiát kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy céltudatosan kezeljük a diagnosztizált betegséget, és ha ez nem lehetséges, akkor folyamodunk az egyes tünetek kezeléséhez. A kedves olvasónknak azt ajánlom, hogy forduljon bizalommal az orvosához, s kérjen beutalót ideggyógyászhoz, aki megteszi az első lépéseket nehézségeinek a diagnosztizálásában, s a kivizsgálás után megkezdődhet a tünetek kezelése.

Dr. Madarász István ideggyógyász

Szakorvoshoz kell vinni a kicsit

„Nemrég a hároméves fiamon azt vettem észre, hogy állandóan vakarja a lábát. Nem tudom, mivel kenjem be neki. Már minden hozzáférhető krémet kipróbáltam. Átmenetileg csillapodik a viszketés, de néhány nap múlva ismét kiújul. Nagyon sajnálom őt, mert el tudom képzelni, milyen kellemetlen lehet. Teljesen tanácstalan vagyok. Kérem, adjon tanácsot!”

A hároméves ekcémás kisfiú mamája nagyon jól tenné, ha szakorvoshoz fordulna. Allergológiai és bőrgyógyászati kivizsgálás szükséges. Ha allergiás beteg van a családban, ki kell zárni minden lehetséges allergént, tehát a háziporatkát, a plüss játékokat, a porfogókat, a szőrméket és az élő állatokkal való kontaktust (főleg macskáról és kutyáról van szó), a pamut takarókat, a tollas párnát. Kerülni kell az ételallergia kiváltóit. Ide tartozik a csokoládé, kakaó, citrusfélék, mogyoró, dió, méz, gyógyteák, mák, paradicsom és kecsup, valamint az ételszínezők és fűszerek. De káposzta és bors is okozhat allergiát. A fő élelmiszer-allergének, amelyek már a csecsemőkorban is allergizálnak: tehéntej, tojás, tengeri hal, mogyoró, szója, zeller. Ezt szükséges kivizsgálni, mert enynyi élelmiszert nem lehet kizárni az étkezésből, csakis a kevésbé fontosakat, mint amilyen a csoki és a kakaó. A lokális kezelésre a legegyszerűbb kezelés a fertőtlenítő fürdés tölgyfakéregből készült főzetben. Ezután éjjelre kámforos-ichtiolos kenőcs, nagyon vékonyan, és nappalra átzsírosítani a bőrt kék Indulónával. A kiütéseket okozhatja légúti fertőzés is. Ekkor inkább immunhiányról van szó, mint allergiáról. Itt az ideje az immuno-allergológus által elvégzett kivizsgálásnak.

Dr. Kossár Klára allergológus