MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

„41 éves közgazdász mérnök vagyok. Munkaidőm 90 százalékát a számítógép előtt, könyveléssel, levelezéssel töltöm. Már hónapok óta rossz a közérzetem. Csökkent a teljesítő képességem, fáradtnak érzem magam, s már reggel alkari fájdalmak jelentkeznek. A nap folyamán fokozódnak, s kiterjednek a könyökömre, a felkarra és a vállakra is. Ha megpihenek, a tünetek elmúlnak. Milyen betegségről lehet szó, és hogyan tudnék megszabadulni tőle?”

A leírt tünetek nagyon hasonlítanak azokhoz a tünetekhez, amelyek az úgynevezett RSI – repetitive strain injury – szindrómára jellemzőek. Ez a tünetegyüttes már nem ismeretlen betegség. Akkor alakul ki, amikor a beteg a munkahelyén lényegében nem végez nehéz fizikai munkát, hanem sokszor ismétlődő mozdulatokat tesz. Innen származik a szindróma másik elnevezése is az úgynevezett „beteg dolgozó szindrómája”, ami az ismétlődő mozdulatsor okozta idegkárosodást jelent. Ilyen a gépírás, a számítógépen való írás, a zongorázás, de például a csomagolás, továbbá a virágárusok és eladók munkája is. A patkánykísérletekből kiderült, hogy a nagy erőkifejtést nem igénylő, de ismétlődő mozdulatsor a citokineknek nevezett fehérjék fokozott termelődését vonja maga után, és idegkárosodást okoz.

A citokinek a sejtet ért stressz utáni harmadik hétben már elszaporodnak az idegsejtekben, majd az agyba elérve kiváltják a kórképet. A patkányoknál megfigyelték, hogy még mielőtt fájdalmaik lettek volna, szabályozni kezdték a munkával kapcsolatos viselkedésüket. Amint bekerültek véráramukba a gyulladást okozó fehérjék, pihenési szakaszokat iktattak be. Öt-nyolc hét elteltével tetőzött a citokintermelés, ekkor akár összegömbölyödve is aludtak egy keveset munka közben.

Az emberek ilyenkor gyakran meghatározhatatlan tünetekre panaszkodnak, lelassul a munkatempójuk, és a végén depresszió is kialakulhat. A kutatók szerint a citokinek ilyenkor afféle védő szerepet töltenek be, figyelmeztetik a szervezetet, hogy pihennie kell. Az ismétlődő megerőltetés okozta sérülés az utóbbi években jelentősen megnőtt. Brit kutatók feltételezik, hogy mintegy 450 ezer britet érint ez a betegség, s 2003–2004-ben 4,7 millió munkanapkiesést okozott Nagy-Britanniában. Az elmúlt három évben az RSI-betegek, a felső végtagi fájdalommal küszködők száma 52 ezerrel nőtt. Ma már nagymértékben sújtja az egészségügyi dolgozókat is, a társadalmi munkásokat, a kutatókat, a pedagógusokat, a közlekedésben dolgozókat stb. A fizioterápiás társaságok felhívták a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szindróma megelőzésére. Fontos rendszeresen szünetet tartani, ajánlatos kihasználni a fizioterápiai lehetőségeket, és fontos, hogy a kialakult panaszokkal a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Nem kis szerepet játszhat a kór megelőzésében a munkaadó is, aki a helyes munkatempó meghatározásával nagymértékben hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez. A tisztelt olvasónak azt ajánlanám, hogy keresse fel a kezelőorvosát, aki az ideggyógyász, az ortopéd és a reumatológus segítségével kizárhatja más betegségek jelenlétét, s megkezdheti a kezelést, amely egyrészt gyógyszeres kezelésből, másrészt gyógytornából, esetleges sínezésből áll.

Dr. Madarász István ideggyógyász

Féltse, óvja a kislányát!

„Kislányom két hónapos. Nagyon vártuk. Mint minden anya, én is igyekszem még a széltől is óvni. A családom szerint túlzásba viszem a féltést. Én meg vagyok róla győződve, hogy helyesen cselekszem, de nemrég olvastam valahol, hogy azért van annyi allergiás gyerek, mert a szülők mindent elzárnak a gyerektől, és az immunrendszerének nincs lehetősége fejlődni. Igaz ez?”

Kedves anyuka, a féltés és a törődés természetes. Valóban igaz, hogy az immunrendszer fejlődéséhez a születés után hozzátartozik a különböző kórokozókkal való találkozás, és ezen impulzusok alapján az immunrendszer megtanulja a védekezés ABC-jét. Tehát bizonyos mennyiségű kórokozó hatásos az optimális fejlődéshez. De mennyi az optimális mennyiség? A csecsemő immunrendszere fejlődésben van, és ha nagy adag antigént kell legyőznie, nem képes úrrá lenni a fertőzésen. Különböző komoly betegségeket kaphat, mint pl. szepszist, agyhártyagyulladást stb. Tehát a gyermeket védeni kell, de nem baj, ha néha piszkos a kezecskéje, vagy bemaszatolja a testvére. Főleg a hasmenést okozó baktériumok vannak erre a fejlődésre jó hatással. (Az is bizonyított, hogy az első gyermek gyakrabban allergiás, mint a többi, mert őt még túlságosan védik, és ritkábban találkozik a kórokozókkal.) A bölcsődébe járó gyermekek is ritkábban allergiásak, viszont nekik a sok-sok fertőzéssel van gondjuk, ami szintén komoly krónikus betegségekhez vezethet. Ez csak az egyik lehetőség, ami miatt több az allergiás beteg. A betegség kialakulásában több tényező játszik szerepet. ĺgy tehát továbbra is csak féltse és óvja a kislányát!

Dr. Kossár Klára allergológus