MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

Jelige: Száraz szem. „Lassan egy éve kezelnek szárazszem-szindrómára. Nagyon kellemetlenek a panaszaim. A legrosszabb reggel, mert ha kinyitom a szememet, olyan érzésem van, mintha homok lenne benne. Meg szeretném kérdezni, hogy mi okozza ezeket a tüneteket?”

A szárazszem-szindróma egyre gyakoribb betegség, amelyet a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű könny termelődése okoz. A könnyet a könnymirigy termeli. Pislogáskor a szemhéj könnyből védőréteget képez a szaruhártyán, amely három rétegből áll, védi a szemet a külső káros hatásoktól és a kórokozóktól. A szaruhártya felületét simává teszi, így biztosítja a szem megfelelő fénytörését és az éles látást. A könnytermelés csökkenése miatt a szem irritált, átmenetileg bepirosodik. A beteg szúró, csípő, nyilalló fájdalomra panaszkodik. Központi fűtéses épületekben, légkondicionált, száraz levegőjű helyeken a panaszok erősebbek. A szaruhártya kiszáradása miatt a lesodródó hámsejtek és a mukózus váladék a pislogás hatására finom szálakká sodródik, amelyek nagyítóval jól láthatók. A mennyiségileg csökkent könnytermelést legegyszerűbben Schirmer-teszt segítségével mutathatjuk ki. Vékony lakmuszpapírt helyezünk az alsó kötőhártyazsákba, majd öt perc elteltével lemérjük a könny által átáztatott, elszíneződött papír hosszát. A könnytermelés fokozására nincs hatásos gyógyszer, ezért ún. műkönnyekkel lehet a tüneteket enyhíteni. A műkönnyet a beteg anynyiszor csepegtetheti a szemébe, ahányszor szükségét érzi. Súlyos esetekben a könnypontok elzárásával csökkenthető a könny elfolyása, és így a szem nedvesebb marad.

A gyümölcs szerepe az étrendben

„Miért olyan fontos a gyümölcs étrendünkben? Miért hangsúlyozzák annyira jelentőségét, főleg most?”

A gyümölcs kémiai összetétel alapján 2 fő csoportba osztható: friss, lédús és száraztermésű, héjas gyümölcsre. A lédús gyümölcsre jellemző a magas víztartalom. A nitrogéntartalmú vegyületek (fehérjék, enzimek) aránya alacsony, mindössze 0,1-1,5%. Szénhidráttartalma viszonylag tág határok, 2-25 % között változik. A monoszacharidok közül a glükóz és a fruktóz a legjellemzőbb. Előnyük, hogy gyors a felszívódásuk, illetve a hasznosulásuk. Az oligoszacharidok közül a szacharóz van jelen legnagyobb mennyiségben. Ezenkívül a szőlőben és a banánban előfordul a maltóz is. Keményítőt elsősorban az éretlen gyümölcsök tartalmaznak. Kivételt képez a banán, amely még érett állapotban is 3% keményítőt tartalmaz. A lédús gyümölcsök zsírtartalma alacsony, kb. 0,1-0,5 %. A szerves savak közül elsősorban a citromsav, almasav, borkősav található meg bennük. A száraztermésű gyümölcsök kémiai összetétele eltér a lédús gyümölcsökétől, mivel víztartalmuk csak 6-9 %, míg a nitrogéntartalmú anyagok mennyisége sokkal magasabb (20%), mint az előző csoporté. Zsírtartalmuk ugyancsak jelentős, kb. 50-60 %. A vitaminok közül a B1-, B2-, és az E-vitamin a legjelentősebb, míg az ásványi anyagok közül a kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, foszfor- és a mangántartalmuk magas.