MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

„Szívfájdalomban szenvedek már 10 éve. Ez a kellemetlenség mindig vasárnaponként jelentkezik. Ilyenkor szörnyen félek, hogy nem infarktus kerülget-e. Ha megijedek, még jobban érzem a szívem körül a fájdalmat, és akkor a fejfájásom is intenzívebbé válik. Voltam EKG kivizsgáláson is, de nem találtak a szívemen rendellenességet. Mit tegyek, hogy ez ne ismétlődjön meg? Attól félek, hogy sohasem szabadulok meg ettől a rosszulléttől.”

Kedves olvasónk azok közé tartozik, akik gyengébb idegeket örököltek. A vegetatív, automatikusan működő idegrendszerre nehezedő gondok idézik elő a bajt. Szívtájéki panaszok esetén a gyenge idegzetűek úgy reagálnak, ahogy ön a levelében leírta. Szaknyelven ezt az állapotot – mert ez nem betegség – neurovegetatív disztóniának nevezzük. Ha az orvos vagy a természetgyógyász a kivizsgálások után csak annyit mond: „menjen haza, mert a szívének semmi baja”, akkor a gyenge idegrendszert örökölt ember többé sem az orvosnak, sem a természetgyógyásznak nem fog hinni. Viszont annál többet fog szenvedni, mert azt fogja gondolni: „igen nagy beteg lehetek, hiszen az orvos és a természetgyógyász nem magyarázott el semmit.” Az ilyen embert tényleges betegként kell kezelni, el kell vele beszélgetni, gyógyszert kell neki adni, hogy a tüneteit enyhítsük, és idővel megszüntessük. El kell neki magyarázni, hogy a szív nem is fáj, csak a szívből sugárzó feszültség áttevődik a bordák közti izomrétegre, ahol a fájdalmat érzékelő idegrostok vannak, és ezt érzi szívfájdalomként az ember. A szívben nincsenek fájdalmat érzékelő idegvégződések. Az orvosok általában enyhe nyugtatókat írnak fel, de idővel a legenyhébb szintetikus nyugtatók is hatástalanokká válnak, vagy depressziót váltanak ki. A szervezet telítődik velük, lerakódnak a májban. Ilyen mellékhatásuk a gyógynövényeknek nincsenek, és ezért előnyösebbek a szintetikus gyógyszerekkel szemben. A gyógynövények nem tompítanak, nem okoznak függőséget, és nem okoznak semmiféle mellékhatásokat, csak egyszerűen erősítik az idegeket.

A szívneurózist enyhítő gyógynövényeket több csoportra osztjuk. Erős nyugtató hatású a galagonya, a citromfű, a komló és a macskagyökér. Közepes nyugtató hatású a levendula, a rozmaring, a szurokfű, a majoránna, az orbáncfű. A citromfűre jellemző, hogy minél gyengébb teát készítünk belőle, annál jobban nyugtat. Másik különlegessége, hogy úgy hat, mint a Seduxen, ezért nevezik zöld diazepamnak. Ilyen hatásmechanizmusa nincs egyetlenegy gyógynövénynek sem: csökkenti a félelmet, a feszültséget és megnyugtatja a beteget. 1 kávéskanálnyi mennyiséget forrázunk le 1 liter vízzel, 15 percig hagyjuk lúgozódni, majd szűrjük le. Ne egyszerre igyuk meg, hanem osszuk három részre, és 1 nap alatt fogyasztjuk el. Ha nem tudunk elaludni, akkor a teát 30 perccel lefekvés előtt igyuk meg. Ha viszont a feszültséghez és a félelemhez depresszió is társul – és nem elég a citromfű – akkor az orbáncfűvel a következőképpen kombináljuk: 20-20 g citromfüvet és orbáncfüvet keverjünk össze, fél evőkanálnyi mennyiséget forrázunk le 2 dl vízzel, 15 percig hagyjuk lúgozódni, majd szűrjük le. Naponta 2-3-szor fogyaszszunk belőle. Az orbáncfű különlegessége, hogy enyhíti a depressziós tüneteket. Ha nyáron alkalmazzuk, akkor ne feküdjünk a napra, mert kiütéseket kaphatunk. Széchenyi azt mondta: „Az a csodás az életben, hogy nincs két egyforma ember a világon.” Ez a fitoterápiában is érvényes. Valakinek már 1 kávéskanálnyi citromfűből is nagyon erős nyugtató készül, valakinek ez a mennyiség nem elég. Neki ajánlom a következő teakeveréket: 25-25 g galagonyavirágot, macskagyökeret, komlót, édesköményt keverjünk össze. A galagonyavirág nyugtatja a szívet, tágítja a szív koszorúereit, kedvező körülményeket teremt a szívizomnak, és ezáltal lelassul a szívdobogás, megnyugszik a szív. A macskagyökér fokozza a galagonyavirág nyugtató hatását. A macskagyökér emeli az ingerküszöböt, és az ember könynyebben vészeli át a stresszhelyzeteket. Közben erősíti a koncentrálóképességet. A komló fokozza a két előző gyógynövény nyugtató hatását. Az édeskömény erősíti az idegeket, és ha emésztési zavarok is előfordulnak, oldja a szélgörcsöket. Ezáltal a rekeszizom nyomása elmúlik, amely felfúvódásnál szívpanaszokat okozott. Ami az adagolást illeti, nem lehet rászokni, nem okoz szellemi és fizikai függőséget, mint a szintetikus nyugtatók. Ismerek olyan embereket, akik már kipróbálták a szintetikus nyugtatók egész skáláját, s a legerősebb altatókat használják, hogy megnyugodjanak. Ezek az emberek a szintetikus gyógyszerek áldozatai. A szervezet teljes kimerül, s már hallucinálnak is. A rémes hallucinációk (például gyufás skatulyában kígyót, skorpiót látnak, este kísértet csalogatja őket, ha rosszul fekszenek az ágyban, úgy érzik, hogy egy óriáskígyó csavarodik a nyakukra, stb.) az őrületbe kergetik őket. Az élethez közelebb álló növényi nyugtatók ilyen tüneteket nem okoznak. Ebben rejlik a fitoterápia óriási esélye arra, hogy a jövőben a szintetikus gyógyszereket helyettesítse. Dr. Nagy Géza természetgyógyász