Egészség

Mit mond az agy a bélnek? Új ismeretek a hasmenés hátteréről

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem professzora, David Julius és munkatársai a Cell folyóiratban tették közzé a bélnyálkahártya működésének és a hasmenés okainak pontosabb megértését segítő új eredményeiket.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. február 16. 19:38

A bélrendszer helyes működése nagyban függ a belek és az agy közötti üzenetváltásoktól - Shutterstock-felvétel

Talán nincs olyan ember, akinek az életében legalább egyszer ne okozott volna emésztési gondokat a túlevés, például a karácsonyi időszakban. Ilyesmi mellett sokféle káros anyag is megzavarhatja az emésztőrendszer rendes működését. Az alapvetően sejthető volt, hogy amennyiben a szervezetnek nem tetsző elemek kerülnek az érzékeny emésztőrendszerbe, vagy csak valamiből túl sok, akkor a belek bizonyára jeleznek az agynak, hogy mielőbb tenni kell valamit. Az viszont nem volt ismert, ilyenkor miként kommunikál egymással a bélrendszer és az agy. Most már valamelyest igen. A téma tanulmányozását egérőssejtekből kitenyészett parányi bélutánzatban végezték.

Kiderítették, a bélnyálkahártya csupán 1%-át kitevő enterokromaffin sejtjei azok, amelyek receptoraik révén képesek érzékelni a potenciálisan veszélyes, esetlegesen gyulladást keltő anyagokat. Ezek lehetnek élelmiszerekből származó irritáló összetevők, stresszhormonok és az emberi szervezet számára ártalmas baktériumok anyagcseréje során termelődő, számunkra káros melléktermékek (mindezen esetekben a sejtek membránjai közötti feszültség is megváltozik). Hasmenést válthat ki például egy erősen fűszerezett étel, és az idegeskedés is kiválthat hirtelen hasmenést.

Rájöttek a mikéntre is. A lehetséges veszélyeket rejtő anyagokra válaszul az enterokromaffinsejtek szerotoninmolekulákat felszabadítva-kipumpálva magukból képesek értekezni az aggyal. Ugyanis a szerotonin segít e sejtek receptorainak jelzését továbbítani a szomszédos idegsejtekhez (ezek érzékelik a belek mozgását és tartalmát is, és adott esetben hozzájárulnak a fájó bél érzéséhez), amelyektől aztán az elektromos impulzusok eljutnak a bélrendszerből az agyig, amely végül segít mielőbb kiüríteni a kellemetlenséggel járó elemeket, súlyosabb esetben, gyorsmegoldásként hasmenést vagy hányást okozva. David Julius megfogalmazásában „lehet, hogy általánosságban véve az ilyen kényelmetlenség annak egy módja, hogy a szervezet tudassa, valamilyen gyulladásos esemény folyik odabent”. Ennek kapcsán tudni kell, korábbi kutatások kiderítették, a központi idegrendszer mellett a belekben termelődik a szervezet működéséhez elengedhetetlen egyik kémiai információszállító molekula, az ingerületátvivő szerotonin 90%-a (főleg arról ismert, főszerepet játszik agyunk alvás-, étvágy- és hangulatszabályozásában).

A kutatás során az élelmiszerek világában igen erős irritálónak számító szerves kénvegyület, az egyebek mellett a tormában és a káposztában is meglévő allil-izotiocianát váltotta ki legerősebben a bélműködést serkentő válaszreakciót. A stresszhelyzetben (például kényszer, nyomás, szorult helyzet esetén) termelődő hormonok közül kiemelendő az adrenalin és az agy figyelmet ellenőrző területén is szerepet játszó noradrenalin, mert ezek mennyisége a belekben fellépő gyulladás hatására ott szintúgy megnő. David Julius szerint, noha további kutatások szükségeltetnek, de könnyen lehet, eredményeik a stressz és az emésztési zavarok közötti kapcsolatra utalnak. A baktériumok anyagcseréje révén termelődő izovalerát is beindította a sejtek válaszreakcióját. Úgy gondolják, ez a bélrendszer baktériumösszességének, a bélflóra egyensúlyának hiányát jelzi, és összefüggésbe hozható a hasi fájdalmakkal.

2018. január 12. 14:45

Az egészségtelen étrend agresszívebbé teszi az immunrendszert

Mivel az enterokromaffinsejteket ingerlő anyagok érintettek lehetnek a fokozott érzékenységű (irritábilis) bél szindrómában, ami alapjában ártalmatlan, de mert az életminőséget akár élethosszon át kellemetlenül érintő emésztőrendszeri zavarról van szó, most azt vizsgálják, a nevezett sejtek nem túlérzékenyek-e az ilyen betegségtől szenvedőknél.

Érdekes kapcsolódó ismeret, hogy a kanadai McMaster Egyetem professzora, Waliul I. Khan szerint bizonyított, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedők körében egyesek székrekedését enyhítik a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok, mármost a fokozott szerotoninszint ismeretesen „fokozza a bélmozgást”.

Mindezek szerint a bélrendszer helyes működése nagyban függ a belek és az agy közötti üzenetváltásoktól. A bélrendszeri zavarok pedig e kommunikációs csatorna hibás működéséből is fakadhatnak. Mivel a szerotonin belekben való rendellenes szabályozása számos bélbetegségben szerepet játszik, az új felismerések elvezethetnek a különféle emésztési zavarok, bélproblémák célzottabb kezelési módjainak kidolgozásához.

Csibrányi Zoltán

Önnek ajánljuk

Čaputová utcahosszal vezet

Nem borult a papírforma: a szlovákok 2:0-ra legyőzték a magyarokat

Rácz Noémi két évtizednyi alkotása a Löffler Múzeumban

Egy tengeralattjáró tragédiája. Egy könyv és egy film a 2000-es katasztrófáról

A Híd Čaputovát támogatja, a civilek még tárgyalnak

Egyre színesebb a pozsonyi maraton

Legfrissebb galériák
Olvasta már?