Hathetes korban a has, koponya és csípő ultrahangos szűrővizsgálata javasolt. Ez ártalmatlan a baba számára, azonban jelentős információkat adhat esetleges meglévő, de tünetet még nem okozó állapotokról. Egyes fertőző betegségek védőoltással előzhetők meg.
Minden jelre figyeljünk!
Újszülöttkorban 5-14 nappal a születés után jelentkező kötőhártya-gyulladás megelőzésére már a szülőszobában szemcseppet kapnak a kicsik. A születés után 4-21 nappal kezdődőeket már nem a szülőcsatornán való áthaladás okozza. Ilyenkor a kötőhártya és a szemhéj megduzzad, a szemzugban genny gyűlik össze. A váladékot langyos kamillás oldattal naponta többször letöröljük, és az orvos által előírt szemcseppet csöppentünk mindkét szembe. Ha a gyulladás néhány nap alatt nem múlik el vagy ismételten kiújul, szemész szakorvoshoz kell fordulni.
Szájpenész
Újszülötteknél gyakori elváltozás, hogy a szájüreg nyálkahártyáján, a nyelven kisebb-nagyobb fehér foltok jelennek meg. Ezek ujjunkra csavart boraxglicerin oldatos gézlappal határozott mozdulattal, könnyen eltávolíthatók. Fontos, hogy a kezelést naponta többször végezzük el. Szoptatott babák esetén az édesanyának a mellbimbót is ajánlatos boraxglicerines oldattal beecsetelni.
Veleszületett csípőficam
Lányoknál gyakran látható születés után egy- vagy kétoldali elváltozás. A combízületben a combcsont feje felfelé és hátra kicsúszik az ízületi vápából. Az ortopédiai szűrővizsgálat, valamint a hathetes korban ajánlott ultrahangos csípővizsgálat alapján, az időben elkezdett kezelés teljes gyógyulást eredményez.
Atópiás dermatitisz
Veleszületett hajlamon alapuló, meglehetősen gyakori bőrgyulladás (megelőzésében az anyatejes táplálásnak nagy szerepe van). Csecsemőknél vérbő, nedvedző, viszkető kiütések jelentkeznek az arcon a végtagokon, a farpofákon, ezek nagyobb területekké összefolyhatnak. Idősebb gyermekeknél viszkető, száraz elváltozások találhatók a hajlatokban. A tünetek őszszel és télen romlanak. Felső légúti huruttal egy időben még kifejezettebbek. Vigyázni kell, hogy az elváltozások ne fertőződhessenek felül. Atópiás csecsemőknél szappan és sampon helyett gyógyszertári mosakodókrémet alkalmazzunk. A tünetek jelentkezésekor a kisgyermeket gyermekorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz kell vinni.
Speciális eset a pelenkadermatitisz, amit a vizelet, a pelenka, a babaápolási termékek és a széklet irritációja okoz. A comb belső felszínén, a farpofákon összefolyó, élénkvörös, nedvedző vagy hámló foltok hajlamosak a gombás felülfertőződésre. A gyakori pelenkacsere, a bőr tisztán, szárazon tartása, valamint előírt kenőcs használata segít.
Kólika
Kéthetestől három hónapos korig jelentkező hasi fájdalom, leggyakrabban csillapíthatatlan sírással, nyugtalansággal járó rohamok jellemzik, előre megjósolható időpontokban. A csecsemők egy része azonban megszakításokkal sír, a sírás levegőnyeléssel jár, ez haspuffadást okoz. A kólika oka ismeretlen, de valószínűleg a hasfájásban közrejátszik a levegő lenyelése, túletetés, fáradtság, esetleg allergiás reakció is. Ha a csecsemő jól eszik, megfelelően fejlődik, nincs nagy baj. A kólikás babák megnyugtathatók, ha kézben tartják, ringatják őket, hátukat finoman paskolják, böfiztetik.
Láz
Csecsemőkorban a testhőmérsékletet végbélben mérjük: a babát a hátára fektetjük, bokánál összefogott lábait megemeljük, a bekrémezett végű lázmérőt finoman a végbélnyílásba csúsztatjuk. Két-három éves kortól már a hónaljban is mérhetjük a testhőmérsékletet. Végbélben a higanyszál emelkedéséig, hónaljban 10 percig tartjuk benn a hagyományos hőmérőt. A végbélben mért hőmérséklet kb. 0,5 °C fokkal magasabb, de így sem több 37,5 °C-nál. Erőteljes lázcsillapítás 38 °C alatt nem szükséges. A magas lázat még az orvos megérkezése előtt csillapítani kell. Lázcsillapító kúp, szirup vagy tabletta vény nélkül is kapható a patikákban, a gyógyszerész a gyermek korának és esetleges alapbetegségének megfelelő készítményt javasol. Soha ne adjunk felnőtt gyógyszert gyermekeknek! Csecsemő- és kisdedkorban inkább kúpot alkalmazzunk. Magas – 39 °C fok vagy afölötti – láz esetén állott vizes borogatást helyezhetünk a végtagokra, vagy hűtőfürdőt készíthetünk.
Hasmenés
Újszülött- és csecsemőkorban különösen az anyatejes babáknak naponta 4-6, világos, nem formált székletük van. A gyakori híg széklet önmagában nem ad aggodalomra okot, amíg a csecsemő megfelelően gyarapszik, nincs hányás és véres széklet. A heveny hasmenések leggyakoribb oka fertőzés, amit baktériumok vagy vírusok okozhatnak. A csecsemő lázas, hány, bágyadt, étvágytalan, széklete esetleg véres, bűzös, édeskés szagú. Diéta, gondos ápolás és teáztatás (sokszor, kis adagokban) fontos részei a terápiának. Az esetleges lázat csillapítani kell, lehetőleg lázcsillapító sziruppal. A még szopó csecsemő anyatejet kapjon, az elválasztást fel kell függeszteni. A már elválasztott kicsiknél ajánlott a sós vízben főtt sárgarépa, rizs, reszelt alma, banán.
Hetekig, hónapokig tartó enyhébb hasmenést különböző betegségek, felszívódási zavarok, allergiák okozhatnak. Leggyakrabban a lisztérzékenység, laktóz intolerancia és a tehéntejfehérje-érzékenység fordul elő.
Gyomorkapu-szűkület
Négy-hat hetes csecsemőknél ismétlődő sugárhányások léphetnek fel az étkezéseket követően. Ennek leggyakoribb oka a gyomor és a patkóbél között elhelyezkedő gyomorkapu izomgyűrűjének megvastagodása és következményes szűkülete, ami sebészeti ellátást tesz szükségessé. Az ismétlődő hányások a baba kiszáradásához vezethetnek, így minél előbb orvoshoz kell fordulni. A műtét után a csecsemők hamar behozzák lemaradásukat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.