Minden igaz lehet, de annak az ellenkezője is

Ismeretes, hogy akinek alacsony a D-vitamin-szintje, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nála koszorúér-betegség, szívinfarktus. Az átlagosnál magasabb D-vitamin-érték az idősek esetében csökkenthet bizonyos kockázatokat. A Kelet-finnországi Egyetem 2022-es kutatása szerint viszont az sem hat a halálozásra, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kialakulására, ha öt éven át az ajánlottnál jóval magasabb D-vitamin-adagot szedünk.

Az erős paprikáról is sok jót és rosszat írtak már. Például azt, hogy érdemes fogyasztani, ha a vérnyomást a megfelelő szinten akarjuk tartani vagy fel akarjuk gyorsítani a zsírégetést. Ugyanakkor egy 2019- es tanulmány szerint károsíthatja az idős emberek kognitív (figyelem, megismerés, emlékezés, gondolkodás) képességeit a túl sok csípős paprika. Soknak számít a napi 50 g-nál több csípős paprika.

Az alkoholfogyasztás ártalmait már sokszor igazolták, de részben az ellenkezőjét is: az amerikai Georgiai Egyetem kutatóinak 2020-as tanulmánya szerint kis mennyiségben javítja a memóriát.

Sok kutatás igazolta, hogy ártalmasak a sok koleszterint és rossz zsírokat hordozó ételek. Árnyalja a képet az ún. francia paradoxon. Eszerint a zsírban, vajban tocsogó, koleszterinben bővelkedő ételeket fogyasztó franciák körében mégsem kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségek és az emiatt előforduló halálozások száma. Egyes kutatók úgy vélik, ebben az is közrejátszhat, hogy nem tömnek magukba nagy, mesterséges élelmiszeripari adalékokkal teli adagokat, hanem a kis adag minőségi ételekre esküsznek. Az étkezés élvezetére összpontosítva ülnek asztalhoz, ráérősen falatoznak, és közben nem gondolkodnak arról, hogy az adott étel árt-e vagy sem.

A lépfene fertőzött állatokról kerülhet az emberbe és kezelés nélkül halált okozhat. Ehhez képest a Harvard Orvosi Iskola 2020-as kísérleti kutatása során azt találta, a lépfene toxinja – egerekben – többféle fájdalmat képes enyhíteni. Lépfenével fájdalmat csillapítani? Alaposabb tesztek kellenek annak igazolására, hogy ezt a veszélyes kórokozót a jövőben lehetne-e a gyógyászatban hasznosítani.

A só a legtöbbet kárhoztatott természetes anyag, amit az emberiség ételízesítésre használ. Kutatások többsége szerint a túlzott sózás káros. Ám a mérsékelt sóhasználat (nátriumbevitel) jótékonyan hathat a szív- és érrendszer egészségére. Só tehát kell, de mértékkel! Egy 2022-es tanulmány szerint kis mennyiségű só nem árt.

A C-vitamin kell a csontok, a vérerek felépítéséhez, enyhíti az allergiás panaszokat, erősíti a természetes védekezőképességet, segíti a sebgyógyulást. Mégsem érdemes nyakra-főre szedni. A felesleg nagy része úgyis kiürül, másrészt árthat is. 2019-ben azt találták, hogy a vizsgált 20-féle ráktípus tumorsejtjei a normál sejteknél sokkal több C-vitamint képesek felhalmozni magukban, aminek újrahasznosítása révén plusz tápanyagokhoz jutnak és így ellenállóbbakká válnak a kezelésekkel szemben. A C-vitamin és más antioxidánsok olyan folyamat beindulását is serkentik, amelynek hatására új erek képződnek a daganatban, így a daganatot táplálva segítik annak növekedését és terjedését.

Néhány tesztalannyal végzett kutatás nem adhat az egész emberiségre vonatkozó eredményt. Így minél több embert vonnak be a vizsgálatsorozatba, annál biztosabb, hogy az eredmény legalább megközelíti a valóságot. De így sem minden egyértelmű. Ellentmondó eredmények is születhetnek ugyanarról a vizsgált területről. Ennek oka lehet, hogy egyes tényezőket figyelmen kívül hagynak, vagy nem minden korosztály képviselteti magát. Gyakori, hogy egy-egy tanulmány teszt kitöltésén alapul: a végeredményt torzítja, ha valaki olyan válaszokat ad, amiket a kutatók elvárnak. Ezért a teszt kitöltésén alapuló kutatások eredményei mindig csalókák. Egy igazán alapos kutatás rengeteg adatot szolgáltat, ezekből kell végkövetkeztetést levonni. Mindemellett figyelembe kell venni: ma a kutatókat gyakran hajtja az intézményük részéről az unszolás. Eredményt kell felmutatni, mert csak egy megdöbbentő új hír növeli a további támogatások esélyét.

Kétségtelen, hogy az elhivatott kutatók vizsgálódásai bővítik tudásunkat. Munkájuk sajátossága, hogy minél alaposabban vizsgálnak valamit, annál több az új kérdés. Végső soron a kíváncsiság, az ismeretek hiánya viszi előre a tudományos fejlődést és vele együtt az emberiséget.