Milyen magas leszek? Kitől öröklöm a testmagasságomat?

Tizenévesek között gyakori kérdés, hogy mekkorára fognak megnőni. Különösen akkor válik égetővé a leendő testmagasság ismerete, amikor az alakjával amúgy sem elégedett kamasz egyszer csak látja, hogy iskolatársai hirtelen lehagyták és jó, ha a vállukig ér. Vagy éppen fordítva: úgy magaslik ki osztálytársai közül, mint egy magányos jegenyefa. Kevés fiú örül annak, ha megtudja, hogy életét 155 centisen kell leélnie, de a lányok sem kétméteres testmagasságról, 44-es lábról álmodoznak. Ebben az életszakaszban különösen fontossá válik a külső megjelenés, és a változások, illetve a normális változások elmaradása hatására a fiatal nagyon megijedhet attól, hogy más lesz, mint a többi, hogy nem lesz vonzó, és ezáltal kívül kerül a közösségen.

A testmagasságot, a meghatározó öröklött tulajdonságok mellett, nagyon sok tényező (életmód, betegségek, testmozgás, sport stb.) befolyásolja. A növekedés üteme nagyon változó, függ az életkortól, az évszaktól, de még a napszaktól is. Tavasszal és nyáron gyorsabban nyúlik a kamasz, mint a téli hónapokban. Éjszaka is gyorsabb a növekedés, mint nappal.

Orvosi vizsgálatok bebizonyították, hogy serdülőkorban az alvás alatt hirtelen megnövekszik a nemi és a növekedési hormonok elválasztása. Ebben a viharos hormonális változásokkal járó időszakban az alvástöbblet a megfelelő hormonelválasztást is elősegíti. Egyetlen más életkorban sem figyelhető meg ez a jelenség! A serdülőkre aztán tényleg igaz a mondás: aludj sokat, hogy nagyra nőj! A kamaszkor növekedési „robbanását”, sok más testi változáshoz hasonlóan, a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok vezénylik. A növekedést leginkább befolyásoló, ún. növekedési hormon hiánya törpenövéshez vezet. Ma már szerencsére ez a hormon pótolható, és így elkerülhető a súlyos növekedési zavar. (A hormonkezelés rendkívül költséges, a legrászorultabbak kezeléséről egy szakemberekből álló bizottság dönt.)

Nem árt tudni, hogy a korán kezdődő növekedési „megugrás” nem feltétlenül jelent majd a későbbiekben nagyobb testmagasságot. A nemi érés kezdetén növünk a leggyorsabban. A nemi érés befejezésével a növekedés üteme először lelassul, majd leáll. A korán érő kamaszok 10-12 évesen lehagyják osztálytársaikat, de nem kell irigykedni a később érőknek sem, mert ők hoszszabb ideig – és gyakran magasabbra – nőnek meg, mint korán növekedésnek induló társaik. Hormonális változások hatására a serdülőkor kezdetén először a végtagok hosszú csöves csontjai kezdenek el növekedni. Ugye, mindenki által ismert az a nyakigláb, kicsit ügyetlen, kicsit esetlen kamasz, aki nem tud mit kezdeni hirtelen megnyúlt lábával, kezével? Szerencsére ez az áldatlan állapot nem tart sokáig: a végtagok gyors nyúlását hamarosan követi az egész test arányos növekedése, amely 18-20 éves korban, a serdülőkor végére be is fejeződik.

A végleges testmagasság meghatározása sok esetben lényeges lehet (bizonyos betegségeknél, pályaválasztáskor stb.). Az ún. csontkor helyes meghatározásából és az adott életkorban mért testmagasságból viszonylag pontosan megbecsülhető a végleges testmagasság. Ez a módszer 6-7 éves kor után használható. A csontkort a biológiai érettség jellemzésére használják és a kézcsontok röntgenvizsgálatával határozható meg. Nagyobb gyerekeknél a csípőlapát röntgenvizsgálata segít meghatározni a még lehetséges növekedést. Ezeket a vizsgálatokat természetesen csak indokolt esetben szabad elvégezni.

A szerző gyermekgyógyász