Mi a teendő öngyilkosság ellen?

Kedves Osztályfőnök, Ön annyit tehet, hogy ha észrevesz a diáknál komoly hangulatváltozásokat, és ha a diák sokat beszél az öngyilkosságról, akkor értesíti a szülőt, hogy gyermekével keressen fel egy pszichológust vagy pszichiátert. Több szakember a gyermekek öngyilkossága mögött a szülő–gyermek viszony zavarát látja. György Júlia a szülővel való azonosulási problémákat tekinti az öngyilkossági folyamat beindulása egyik okának, melynek szerinte három szakasza van. 1. A szülővel való azonosulás, mint értékképző folyamat zavart (a gyermek számára elfogadhatatlan szülői imago). 2. Az azonosulás megindul és a szeretet elvesztésekor klasszikus depreszsziós mechanizmussal következik be az öngyilkosság. 3. A gyermek azonosul a szülő negatív véleményével, amely az öndestruktív attitűd alapja. Véleménye szerint a „verbális agresszió“, mely szakadatlan szülői megszégyenítésekben, megalázó büntetésekben és bizalmatlan megnyilvánulásokban jut el a szülőtől a gyermekhez, amit időnként gondoskodó megnyilvánulás vált fel, ebben az esetben nem engedi felszínre jönni a lázadást. Ilyenkor a gyermek a szülőnek a róla alkotott és hangoztatott véleményével azonosítja magát. „Ezáltal egy szigorú, önmagát elítélő, sőt néha önmegvető kritikai instancia alakulhat ki benne, amely alkalmas arra, hogy az agresszióit bűntudat kíséretében önmaga ellen fordítsa, s a súlyos önérzeti összeomlás kapcsán suicid állapotot alakítson ki.“ Ha a szülői-nevelői módszerek között a brutális verés dominál, a gyermek nem azonosítja magát a szülővel és a szülő által közvetített erkölcsi normákkal, hanem fellázad és szembefordul vele. Fűri Anna az öngyilkosságot megkísérelt fiatalok motivációs hátteréről azt írja, hogy ez a cselekedet két vagy több generáció hibás szocializációjára vezethető vissza. A suicid fiatalok életében halmozottan fordulnak elő súlyos traumatizáló tényezők (un. suicidogen faktorok), tehát többnyire sérült személyiségek. Nemi identitásuk, nemi szerepük vállalása hiányos, házasságukra a női dominancia, a férfi leértékelése jellemző, „az apa hiánya (a hiányzó apa jelenléte) vagy másodlagos szerepe. „Fűri szerint a csapda az anya tudatos és tudattalan attitűdjének különbözőségében van, melyek váltakozva nyilvánulnak meg mind kommunikatív, mind metakommunikatív szinten, gyakran a gyermek viselkedésétől függetlenül. A suicid motiváció központi problémájának a hibás, illetve a konfliktusos azonosulást tekinti. A gyermek szeretetet is kap, erre szeretettel válaszol. Az identifikáció megindul a szülővel. Azonosul a hibás szülői modellel (kóros személyiség) és az anya rejtett ellenséges attitűdjeivel is. Ez a kóros személyiségfejlődés, és a merev, szigorú normarendszer negatív én-kép alapjait teremti meg.“