Méheltávolítás előtt és után

A kezelőorvos alapos kivizsgálás után javasolja a műtétet. Leggyakrabban a méh jóindulatú simaizom-daganata, a mióma miatt. Ezen kívül rákmegelőző állapot, pl. szövettannal igazolt méhnyálkahártya-burjánzás (hyperplasia glandularis cystica), vagy méhtest-, illetve méhnyakrák lehet ok. De vannak olyan nők is, akiknek normál nagyságú méhük van, ám olyan sokat véreznek, hogy vérszegénynyé válnak. Amikor már gyógyszeresen nem lehet kezelni, akkor a méheltávolítás jelenti a megoldást. Ha a petefészkek betegek, akkor a méhet is eltávolítják, mint funkcióját vesztett szervet.

A műtét kiterjesztése függ a nő életkorától, a szövettani eredménytől, a kezelőorvos gyakorlatától és a műtét során látott helyzettől. A petefészkekre szükség van, hiszen 70 éves nőben is megtalálható, nem sorvad el teljesen, csupán a változókor után „nyugdíjba megy”.

Sok sebész még ma is úgy gondolja, hogy később újabb problémák alakulhatnak ki a bennhagyott petefészkeken (cysta, rák), ezért megelőzésképpen még az 50 évnél fiatalabb nőkből is eltávolítják a petefészkeket.

Régebben ezek a nők a műtét után néhány nappal érezték a változókor minden nyűgét, kellemetlenségét és nagyon sokat szenvedtek. Majd a testük tudomásul vette e fontos szervek elvesztését, és gyors öregedés indult el, sokan elhíztak, s a tartósan magas vérnyomás és magas koleszterinszint miatt érelmeszesedés, szívbetegségek, agyérgörcs alakult ki.

Hormonpótlás nélkül rohamos csontvesztés indul meg, kialakul a csontritkulás.

Sokan még a műtét után 10–15 évvel is hőhullámoktól szenvednek.

Műtét előtt álló nők többször kérdeztek tőlem olyat, amit férfi orvostól nem mertek: Már nem leszek nő? Mi lesz a méhem helyén? Fogok-e menstruálni? Lehet-e még gyermekem? A férjem el fog fogadni? Ezek a kérdések ráirányítják a figyelmet a tájékoztatás fontosságára, ami minden esetben a műtétet végző orvos kötelessége még a beavatkozás előtt! Ha ezt nem teszi meg kellő alapossággal, akkor akár családi konfliktusok is lehetnek belőle. Kétségek esetén célszerű a férjet is tájékoztatni.

Azoknak a nőknek, akiknek bármely okból eltávolították a méhét, fontos tudniuk, hogy maradt-e petefészkük. Ezt a zárójelentés tartalmazza. Ha valamelyik megmaradt, akkor az évekig biztosítja a hormontermelést. Ha mindkét oldali petefészket eltávolították, akkor megszűnt a nőihormon-termelésük. Ez a hiány okozza a klimax vegetatív tüneteit: a hőhullámokat, kipirulásokat, vérnyomás-ingadozásokat, indokolatlan hangulatváltozásokat, depressziót. Fogékonyabbá válnak a szív- és érrendszeri betegségekre, a magas vérnyomásra, a szívinfarktusra, hamarabb vesztik el csontállományuk jelentős részét, vagyis kialakul a csontritkulás, a hüvely- és húgyhólyaghám sorvadása miatt gyakoribbak a felszálló fertőzések, gyulladások. Vizelettartási nehézségek alakulhatnak ki, fájdalmassá válhat a nemi kapcsolat. Ezek következménye lehet az elhidegülés még az egymást szerető házastársak között is.

De mindez megelőzhető, illetve kezelhető! Ha csak néhány hete vagy hónapja történt a műtét, akkor nőgyógyászát felkeresve kérjen hormonpótló kezelést. Ha már több éve történt, akkor a felsorolt tünetek bármelyikét észlelve keresse fel orvosát, kérjen csonttömeg-vizsgálatot, és indokolt esetben az orvos női hormonokat (tabletták, drazsék, tapaszok, kenőcsök, injekciók), csontépítő szereket (kalcium, fluor, D-vitamin, calcitonin, biszfoszfonátok) ír fel, s ha még szükséges, fájdalomcsillapító gyógyszereket is.

A megfelelő kezelés eredményeképpen biztosan nem veszíti el nőiességét, sokáig fiatalos, egészséges és boldog lehet. Fontos, hogy az életminőség javításához a páciens is tevőlegesen hozzájáruljon.

Szokjon le a kávéról, cigarettáról, alkoholról, serkentő üdítő italokról mert ezek mind csontrablók!

A kiegészítő kezelések szintén fontosak: sok mozgás, helyes étrend, gyógytorna, gyógynövénykezelés, fizioterápia.

Tehát ne csak nézzük az amerikai filmszínésznők fiatalságát, hanem mi is tegyünk meg érte mindent, hiszen a feltételek adottak.

A szerző szülész-nőgyógyász szakorvos