Megtalálja zsák a foltját

Életünk során több ezer emberrel akad dolgunk. Mi vonz hát minket a nagy Ő-höz, s mi történik, ha végül szemtől szembe kerülünk vele?

A személyes szexuális vonzódás mintáját a kora gyermekkori másokkal való együttélés befolyásolja: a nagyapa illata, az anya hajának cirógató hatása, a nagynéni puha bőre, a szomszéd gyermek szemei a titkos játékoknál. Ezek az érzéki benyomások formálják szexuális igényünket, vésődnek a tudatalattinkba – általában nem is tudunk irántuk érzett sóvárgásunkról. Amikor felnőttkorban olyan emberrel találkozunk, akinek hasonló tulajdonságai vannak, fenti érzéseink újraélednek, és szexuális szenvedéllyé válnak.

Noha elméletben több ezer lehetséges partner áll rendelkezésünkre, választásunkat számos tényező korlátozza. Legelőször is azok jönnek számításba, akikkel mindennapjaink során, iskolában, munkahelyen találkozunk. A legtöbb ember ugyanabban a városban, faluban vagy ugyanazon az egyetemen találja meg a párját, aki általában ugyanabba az etnikai csoportba tartozik. Partnereink műveltségi szintje is általában megegyezik a sajátunkkal. Sokan a hasonlóságot tartják vonzónak, míg mások az ellentéteket.

Vannak, akik korábbi szerelmeiket keresik minden új kapcsolatukban. A tudományos kutatások eredménye azt mutatja, hogy a széles e világon számba jöhető partnerek közül választásunk valójában kb. 15 főre korlátozódik, akiknek külseje, műveltsége, iskolai végzettsége, valamint bőrszíne megfelel elvárásainknak, s ami a legfontosabb, megközelíthetők, azaz kapcsolatba kerülhetünk velük. Az élettapasztalatok gyarapodásával a választás egyre nehezebb lesz. Fiatal korban könnyebb szerelmeket szőni, hisz számtalan alkalom kínálkozik a párkeresésre.

Tanulmányaink befejeztével a helyzet megváltozik. A munkahelyen elvileg ugyan sok alkalom adódik szerelmi kapcsolatok létesítésére, a gyakorlat azonban az, hogy a legtöbb munkatárs foglalt. Választási lehetőségeink köre idővel tehát egyre jobban beszűkül. Az is igaz, hogy manapság a válások száma növekedőben van, sokan szabadulnak fel újra a társkeresők számára.

Ott vannak azonban az előző házasságokból származó gyermekek. Bármilyen szomorú is, de éveink számának gyarapodásával kapcsolataink is egyre szövevényesebbé válnak. Egy biztos, a statisztikai adatok és a tetszetős elméletek a párválasztás meghatározó okairól mit sem érnek, ha szembe találjuk magunkat az Igazival.

A nagy ővel való találkozás elsöprő érzelmi élmény lehet, adrenalinszintünk megemelkedik, a szívünk nagyot dobban, s pupilláink kitágulnak. Érintése áramütésként járja át testünket. Eleinte félszegen viselkedünk jelenlétében, ugyanakkor érzékeink is kiélesednek. Még a Kedves sajátos illatától is megrészegülünk. Testünk gyakran elárul bennünket: a férfiaknál erekció lép fel, a nők mellbimbója megmerevedik s hüvelyük benedvesedik.

Mivel az ilyen pillanatok során hormonok árasztják el szervezetünket, bőrünk kipirosodik. Van, aki a nyaka tövéig elpirul. Csoda-e hát, hogy mindeközben furcsán is viselkedünk? Ha szerelmünk beteljesedik, a kezdeti bizonytalanság után a hetedik mennyországban érezzük magunkat. Viselkedésünk megváltozik.

Mi hát a nemi vonzalom titka? Annyi biztos, hogy a szerelmi szenvedély a nemzés ősi ösztönét szolgálja. Valamennyiünket úgy programoztak, hogy biztosítsuk az emberi faj fennmaradását. E nélkül menthetetlenül kipusztulna az emberiség. (H. P.)