Közben pihen az ember agya

Gyakran látni őt tenisz közelben. Nemcsak most, amikor a tenisz és a golf divatját éljük. Számára a tenisz egyfajta mozgáslehetőség, vagy inkább kényszer. Gyerekkora óta sportol – futballozott, hokizott, kosarazott. Színházban játszott és játszik, filmezett, közben rádióban, majd tévében is hallhattuk, láthattuk, nemrégen éttermet nyitott.

Valaki egyszer figyelmeztetett: az, aki ennyi mindent csinál egyszerre, könnyebben talál egy-két órát, ami csak az övé. Ő is pontosan ezt bizonygatja: „Ha feljátszunk egy műsort a tévében, nem mondhatom, hogy nem jöhetek, mert most teniszezek. De úgy beoszthatom az időmet, hogy hetente legalább kétszer kimehessek a pályára. Nemcsak teniszezni, de hokizni is. Mindig tudom előre, hogy mi lesz a munkám, s ehhez igazítom a többi programomat. Sportolás közben megpihen az ember agya, ott nem foglalkozhatok azzal, mi vár rám, oda kell figyelnem a labdára, a korongra. A sportnak épp az ad értelmet, hogy az ember egy-két órára mindenről megfeledkezik. Általában sikerül a jégen vagy a füvön hagynom a problémáimat. A zuhany alatt úgy érzem, hogy megtisztultam. Ezért mondom mindig, hogy nem hiányozhat senki életéből. Nem állhat a napi programunk abból, hogy munkába megyünk, onnan haza, főzünk valamit, megesszük, aztán leülünk a tévé elé. Ki kell mennünk valahová, ahol új erőt, impulzust kapunk.”

A pozsonyi Aranyhomokon lévő teniszpályán egy megszokott társaság jön össze rendszeresen – lassan tizenöt éve. Bár szó sincs klubról, azok, aki odajárnak, tagoknak tekintik magukat. Az edzések során igyekeznek úgy megválogatni az ellenfelet, hogy kiegyensúlyozott legyen a küzdelem, ne legyenek túl nagy különbségek. Ha valaki tanulni akar, annak sincs akadálya, ezen a pályán szakavatott edzők tanácsait is igénybe vehetik azok, akik csak most próbálják elsajátítani a sportág fortélyait, vagy nem elégszenek meg azzal, amit tudnak. „Én is ehhez folyamodtam. Bár azt hittem, hogy a jobbak közé tartozom, s valóban nem játszom rosszul, profi edző irányításával két év alatt rengeteget tanultam” – ismeri el. A tenisz a legegyszerűbb – elég egy partner, és ütögethet az ember. Bonyolultabb a hoki, vagy a foci, meg a kosárlabda, ahhoz több ember kell. De, mint mondja, az is megszervezhető. „Hétfőn és pénteken egy partival eljárunk az Avionba, s a színészeknek is van egy focicsapata, velük egyszer hetente játszunk a Vengloš akadémiában, ahol általában focisták is beszállnak. Ott aztán nem lazsálhat az ember...” (Urbán Klára)