Körülbelül ötszörösére emeli az agyiér-katasztrófa kockázatát a pitvarfibrilláció

A pitvarfibrilláció természetesen a múltban is ugyanúgy és ugyanolyan mértékben fordult elő, mint napjainkban. A felnőtt lakosság 2-3, 40 éves kor felett 4,4 százalékát érinti. Az említett hamis látszat azért alakult ki, mert a múltban az emberek nem törődtek annyit az egészségükkel, mint manapság. Gyakran már csak akkor kerültek orvoshoz, amikor hosszabb ideje panaszaik voltak. A rendszeres szűrővizsgálatoknak és a modern diagnosztikai módszereknek köszönhetően ma már hamarabb felismerik. Nyilvánvaló, hogy hektikus életmódunk és a gazdasági-társadalmi problémák aggasztják az embereket, és új kockázati tényezők alakulnak ki a pitvarfibrillációval kapcsolatban, s egyre fiatalabbakat érint. Mivel több civilizációs betegséggel összefügg, ezért a 21. század járványának is nevezik. Világszerte több mint 30 millió embert, Szlovákiában körülbelül 100 000 embert érint.

Valójában mi történik pitvarfibrillációkor, és milyen következményei lehetnek?

Tudni kell, hogy a normális szívműködésnek rendszeres, úgynevezett szinusz ritmusa van, ami percenként 50–90 dobbanást jelent. A pitvarfibrillációban a szív szabályos ütemét biztosító szinusz csomó működése kiesik, és a pitvarokból eredő kaotikus, szabálytalan elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. A kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. A pulzus percenként 40-től 180-ig ingadozhat. A pitvar rendszertelen mozgása 20-30 százalékkal csökkenti a bal kamra teljesítményét. A pitvarfibrilláció már a túl alacsony vagy túl magas pulzussal is veszélyezteti az embert. Vérrög alakulhat ki a szívben, ami később az agyba kerülhet és ischémiás agyiér-katasztrófát okozhat, vagyis elzárhat egy agyi eret. A pitvarfibrilláció körülbelül ötszörösére emeli az agyiér-katasztrófa kockázatát. Az ischémiás érkatasztrófa 15–25 százalékáért felelős. Vérrögképződést is okozhat az alsó végtagok ereiben. Ha sokáig tart a pitvarfibrilláció, szívelégtelenség alakulhat ki, mert a szívizom meggyengül és csökken a funkciója. További következmény az életminőség romlása, kórházi kezelés, kognitív demencia kialakulása és a halálozás megemelkedése.

Ki hajlamos a pitvarfibrillációra, és hogyan lehet elkerülni?

Szívbetegeknél vagy más szervi bajok betegsége esetén lehet a pitvarfibrillációra számítani. Leggyakoribb oka a hosszú ideig kezeletlen magas vérnyomás, a krónikus szívelégtelenség, a billentyűhiba, az infarktus utáni állapot, az ischémiás szívbetegség, a szívizomgyulladás utáni állapot. Gyakran jelentkezik szívműtét után is. Nagyon gyakori oka a cukorbetegség, az elhízottság, a tüdőbetegség, a pajzsmirigy túlzott működése vagy a hosszú ideig tartó stressz. Hozzájárul kialakulásához a dohányzás, az alkohol és az energiaitalok túlzott fogyasztása. Meg lehet előzni vagy legalább késleltetni kialakulását korai felismeréssel és a fent említett betegségek megfelelő kezelésével, az életmód megváltoztatásával, a rendszeres mozgással, a túlsúly csökkentésével, az alkoholfogyasztás korlátozásával, a stressz enyhítésével és a dohányzás abbahagyásával.

Maga a beteg is érzi a bajt, vagy csak műszerek segítségével lehet kimutatni? Ha valakinek hirtelen elkezd hevesen dobogni a szíve, az már pitvarfibrilláció?

Mivel alattomos betegségről van szó, az esetek kb. 60 százalékában tünetmentes, vagy csak nagyon enyhék a tünetek. A betegnek nem okoz semmi gondot, és rendszerint az orvos a rutin EKG-vizsgálat során, műtét előtti vizsgálatkor vagy más diagnózis kivizsgálásakor veszi észre. Vannak viszont esetek, amikor tüneteket okoz, de ezeket a laikus más betegségekkel téveszti össze. Feltétlenül orvoshoz kell menni, ha nagyon alacsony vagy magas a pulzusszám, ha rosszullét, légszomj, mellkasi fájdalom jelentkezik. A hirtelen gyors szívverés is jelezhet pitvarfibrillációt, de más betegség tünete is lehet, például vérszegénységé, a pajzsmirigy túlzott működéséé, gyulladásos betegségeké, különféle daganatos betegségé, a vérnyomás hirtelen megemelkedéséé, a nagy stresszé, az alkoholfogyasztásé vagy a túlzott dohányzásé.

Vannak olyan tünetek, amelyek nem függnek szorosan össze a szívműködéssel, de pitvarlebegést jelezhetnek?

Főleg az idősebb embereknél jellegzetes tünetek lehetnek a kognitív zavarok: emlékezetzavar, figyelem-, érzékelési, gondolkodási zavar. Viszonylag gyakori az alvászavar vagy álmatlanság, a szorongás, a gyakori vizelés főleg a fibrilláció elején és végén.

Ha valaki úgy érzi, a szívével valami nincs rendben, kihez forduljon?

Elsősorban az általános orvost kellene felkeresnie, aki felméri a beteg egészségi állapotát, elvégzi a legfontosabb vizsgálat, egyebek mellett az EKG-vizsgálatot, megméri a vérnyomást, vért vesz, megállapítja a pajzsmirigyhormon szintjét, a cukorszintet, ellenőrzi a vese működését. Már az EKG-vizsgálat felfedheti a pitvarfibrillációt. Ám ha csak gyanakodik rá, további szakvizsgálat rendelhet el.

Mi a kezelés lényege?

Ha fennáll a pitvarfibrilláció gyanúja, a beteget kardiológushoz vagy belgyógyászhoz küldi, de a kezelésben az endokrinológusnak, a hematológusnak, a nefrológusnak, a pszichológusnak és a neurológusnak is részt kell vennie. Az egyszerű EKG ilyenkor már nem elég, 24, 48 órás vagy 7 napos EKG holterre van szükség. Ma már az okostelefonok és órák is ki tudják mutatni a szívritmuszavart. Fontos kiegészítő módszer a szív ultrahangos vizsgálata – echokardiográfia – és a terheléses ergometriai teszt. Kórházi körülmények között még a szív koszorúereinek invazív vizsgálata is számításba jöhet. A pitvarfibrilláció kezelése nagyon bonyolult kérdés. Lényege és célja a szívritmus és a pulzus normális szinten tartása, amire az antiaritmikumok szolgálnak. Van lehetőség elektromos kardioverzióra, amikor rövid altatásban a mellkasra helyezett elektródákkal elektromos impulzussal ugrasztják vissza a szabályos ritmust, továbbá katéteres ablációra. Ilyenkor rádiófrekvenciás energiával elroncsolják a szabálytalan ingereket adó gócot vagy meggátolják a szabálytalan inger tovaterjedését. Nagyon fontos része a kezelésnek az úgynevezett antikoagulációs kezelés, vagyis vérhígítók szedése, ami lényegében megakadályozza, hogy a szívben vérrög képződjön és hogy agyiér-katasztrófa alakuljon ki. Bizonyos esetben a pitvarfibrilláció teljesen meggyógyítható az említett katéteres ablációval vagy kardiosebészeti beavatkozással, illetve az antiaritmikumok és a kardiostimulátor beültetésének kombinációjával.

Ha össze kellene hasonlítani Szlovákiát más országokkal, milyen eredményt kapnánk? A szlovákiai betegek is megkapnak minden gyógyszert ugyanúgy, mint például a fejlettebb országokban?

Nehéz erről véleményt mondanom. Abból kell kiindulni, hogy Szlovákiában az egészségügy már régóta nagyon rossz állapotban van, és az elmúlt években a koronavírus-járvány alatt tovább romlott a helyezet az egészségügyi dolgozók hiánya miatt. Kevés az általános orvos, a belgyógyász és a kardiológus, ezért később derül fény a betegségre és később kezdődik el a kezelés. Tekintettel arra, hogy Szlovákiában kevés a specializált kardiocentrum, a speciális diagnosztikai és kezelési módokra a külfölddel összehasonlítva többet kell várni. Ami a pitvarfibrilláció kezelését illeti, azt hiszem, nálunk a kezelés minősége egészen jó, a kardioközpontokban minőségi diagnosztikai és terápiás ellátást kap a beteg, az ambuláns orvosok is igyekeznek lehetőségeikhez mérten mindent megtenni azért, hogy a kezelés minél eredményesebb legyen. Ami a gyógyszerek elérhetőségét illeti, ezen a téren jók vagyunk, döntő többségük hozzáférhető, esetleg kisebb kiesések vannak, de a beteg mindig megkapja a megfelelő gyógyszeres kezelést.

Sokan különféle étrend-kiegészítőket vásárolnak a szív erősítésére, például koenzim Q10-et. Ön szerint ez indokolt?

A koenzim Q10 a sejtekben az energiatermelődéshez szükséges, és antioxidánsként védi őket. A korral azonban csökken a saját koenzim Q10 termelődése, ezért egyre gyakrabban elfáradunk. A fáradt és energiahiányos emberek megpróbálják szedni ezt az antioxidánst. Főleg azok, akik szívinfarktus után vannak, akiknek a bal kamra fala nem jól működik. A gyógyszertárakban kapható más kiegészítő is, ami csökkenti a vérzsírok szintjét, a vérnyomást és a stresszt.

Milyen életmód ajánlott a pitvarfibrillációban szenvedő betegnek?

A túlsúly csökkentésével csökkenteni lehet a betegség kialakulásának kockázatát, a gyógyszeres kezeléssel jobban kordában lehet tartani a szívritmust. Ismert tény, hogy a testi terhelés és a közepesen erős rendszeres mozgás kedvezően hat a szív- és érrendszerre. A versenysportolók körében azonban ötször több a pitvarfibrilláció előfordulása. Az alkoholfogyasztás csökkentése is enyhíti a betegség kialakulásának veszélyét és a vérzés kockázatát azoknál, akik vérhígítót szednek. A kávéfogyasztás lényegesen nem hat a betegség kialakulására, az energiaitalok fogyasztását viszont csökkenteni kell. Természetesen az egészséges életmód szerves része az orvos ajánlásainak betartása, amelyek a legygyakoribb kockázati tényezők – magas vérnyomás, cukorbetegség, ischémiás szívbetegség, szívelégtelenség – kezelésére vonatkoznak.