Koleszterin, az alattomos...

Ez a helyzet nemcsak Szlovákiára, hanem az egész világra jellemző. Az előrejelzések szerint 2020-ig a legtöbb ember szívbetegségben fog meghalni. Az egészségtelen életmóddal párhuzamosan az egyes kockázati tényezők száma is emelkedik. Ha ezeket sikerülne pozitív irányba megváltoztatni, meghosszabbíthatnánk az életet, javíthatnánk az életminőséget, s ezzel megakadályozhatnánk a szív- és érbetegségek kialakulását, vagyis a szívinfarktust, az agyi érkatasztrófát, a hirtelen szívhalált, a vesekárosodást és a szívelégtelenséget.

Az Európai Unió stratégiája

Két, egymástól független tanulmányból – az ún. stockholmi és az Euroaspire 1–3 tanulmányból – indul ki.

Mindkét dokumentum egybehangzóan állapítja meg, hogy a magas koleszterinszint kezelése jelenleg nem megfelelő. Melyek azok az érvek, amelyek emellett szólnak?

A legfontosabb érv, hogy a betegek általában figyelmen kívül hagyják az orvos tanácsait, amelyek az életmód megváltoztatására és a rendszeres gyógyszerszedésre vonatkoznak. Nagy hiba, hogy kommunikációs zavar van a elsődleges (körzeti orvos) és a másodlagos (kórházi) kezelés között, ami gyakran nem megfelelő együttműködésben nyilvánul meg. Nincs összhang az elmélet és a gyakorlat között, vagyis az ajánlott és a tényleges koleszterinszint között.

Európában a szívbetegségek évente 1,9 millió ember halálát okozzák az olyan kockázati tényezőknek köszönhetően, mint a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, dohányzás és túlsúly. Évente e betegek kezelése 169 milliárd euróba kerül.

Világszerte a szakemberek azon fáradoznak, hogy ezt a negatív irányvonalat megállítsák, de még inkább, visszafordítsák. Azt szorgalmazzák, hogy az orvos alaposan tájékoztassa a pácienset a helyes étkezési szokásokról és az egészséges életmódról, hangsúlyozza és ébressze rá a beteget a kezelés fontosságára.

Nagyon fontos lenne javulást elérni az ún. másodlagos megelőzés és a kezelés terén. Ide egyebek mellett az új terápiák alkalmazása tartozik, vagyis a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, az ún. rossz koleszterin csökkentése, a cukorbetegek és az ischémiás szívbetegek koleszterinszintjének csökkentése.

Jó lenne, ha a beteg a gyógyszeres kezelés mellett lényeges változásokat hajtana végre az étkezésében és általában az életmódjában.

Szem előtt kell tartani, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nagymértékben megrövidítik az életet, mégpedig elsősorban a középkorúakét. Amint azt már a fentiekben hangsúlyoztuk, az életmóddal óriási változásokat lehet elérni. Ehhez nem kell semmi más, csak akarat és következetesség.

Hogyan hat a koleszterin?

A koleszterin a trigliceridekkel együtt a legfontosabb zsírok közé tartozik, s mint olyan, az emberi szervezet számára pótolhatatlan energiaforrás. Az élelemből nyerjük az összes koleszterin egyharmadát, a maradék rész pedig a májban és az emésztőrendszerben képződik. Amikor a „jó” és „rossz” koleszterinről beszélünk, a vérben a koleszterint szállító lipoproteinek szerepéről van szó.

A nagy sűrűségű lipoproteinek, szakszóval HDL (high density lipoproteine) vagy „jó” koleszterin védi a szervezetet a betegségektől. A „jó” koleszterin a lipoproteinek segítségével jut el a sejtekből a májba, majd az epébe, s ott epesavvá változik, amely az emésztéshez szükséges. A HDL optimális szintje férfiaknál 1,2 mmol/l felett, nőknél pedig 1,4 mmol/l. Ha ez az érték 1,0 mmol/l alatt van, ez már a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott veszélyét jelzi. Minél magasabb ez az érték, annál jobb.

Hogyan emeljük a „jó” koleszterin szintjét

rendszeres mozgással (hetente négyszer legalább 15 perc)

súlycsökkentéssel

minimális adag alkohollal

a nikotin korlátozásával

Ezzel szemben az alacsony sűrűségű lipoprotein, az ún. LDL, vagy a „rossz” koleszterin hozzájárul a betegségek kialakulásához, vagyis minél alacsonyabb a szintje, annál jobb.

Épp a magas LDL-szint vezet az oly rettegett érelmeszesedéshez. A következmény ismert: szívinfarktus, agyi érkatasztrófa, ischémiás szívbetegség.

Felnőtt embernél az LDL-koleszterin szintjének nem szabadna meghaladnia a 3,0 mmol/l-t, az összkoleszterinnek pedig a 5,0 mmol/l értéket. A cukorbeteg esetében ennek az értéknek még alacsonyabbnak, 4,5 mmol/l-nek kellene lenni.

Kockázati tényezők

Ha a családban valakinek magas a koleszterinszintje, előfordulhat, hogy bár egészségesen táplálkozunk, mégis magas lesz a koleszterinszintünk. A következő tényezők a legfontosabbak:

Öröklődés

A génektől függ, milyen lesz a koleszterinszintünk. Ezt nem tudjuk befolyásolni, de mozgással és az étkezési szokások megváltoztatásával sokat javíthatunk a helyzeten. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy ha a páciensek megfogadják az orvos tanácsait és megváltoztatják a szokásaikat, lényegesen csökkenthetik a betegség kialakulásának esélyét.

Táplálkozás

A legnagyobb hatással a koleszterinszint alakulására a telített zsírsavak vannak. Magában az ételben található koleszterinnek lényegesen kisebb a hatása, mint a telített zsírsavaknak. Háromszor károsabbak, mint az állati eredetű koleszterin, ezért korlátozni kell a zsíros hús és sajt, a szalonna és a vaj fogyasztását. A megfelelő ételkészítés az első lépés ahhoz, hogy ne emelkedjen a koleszterinszint.

Testsúly

Ha ön túlsúlyos és magas a koleszterinszintje, a legjobb megoldás a testsúly csökkentése. A súlycsökkenéssel a trigliceridek szintje is alacsonyabb lesz, ugyanakkor pedig emelkedik az ún. jó koleszterin szintje.

Testmozgás és stressz

A mozgás az, amely növeli a „jó”, és csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, emellett csökkenti a vérnyomást, enyhíti a stresszt, javítja az erőnlétet, beleértve az erek és a szív erőnlétét is.

Kor és nem

A menopauza előtt a nőknek általában alacsonyabb a koleszterinszintjük, mint a hasonló korú férfiaknak. A változókor után a helyzet teljesen megváltozik. Ilyenkor általában a rossz koleszterin szintje megnő, a jóé pedig csökken. Az általános koleszterinszint általában 60–65 év után emelkedik.

Alkohol

Az alkohol emeli a HDL, de nem csökkenti az LDL koleszterin szintjét. Az orvosok ezért még mindig nem tudják, hogy az alkohol teljes mértékben jó-e a szívbetegségek kockázatának csökkentésére. A túlzott alkoholfogyasztás károsítja a májat, a szívet, emeli a vérnyomást és trigliceridek szintjét.

Ki van veszélyben?

A magas koleszterinszint következtében lerakódások, plakkok alakulnak ki az érfalakon. Szűkülnek az erek, romlik a vérkeringés, vérrög alakulhat ki, ami leválhat és elzárhatja az eret. Ennek következtében a szövetek nem kapnak elég tápanyagot, ischémia, vérellátási zavar alakulhat ki.

Az állati eredetű fehérjék és zsírok egészségre káros hatását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) számos tanulmánya igazolta. Bebizonyosodott például, hogy a vegetáriánusok körében 57 százalékkal kevesebben halnak meg ischémiás szívbetegségben. Általában elmondható, hogy a húsmentes étkezés hívei hosszabb életűek, mint a húsevők. Ebből is látható, hogy mennyire fontos a táplálkozás és a mozgás a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából. (ki)