Kinek a tej, kinek a rózsa

Gyönyörűek voltak és híresek. Férfiak ezrei imádták őket, legtöbbször persze hiába, ezek a nők ugyanis elérhetetlenek voltak a „pórnép” számára. Kleopátra, Marie Antoinette és Erzsébet királyné azonban sokat harcoltak azért, hogy külsejük olyan legyen, hogy mindenki elámuljon. Nézzük, milyen szépségápolási titkaik voltak!

Kleopátráról ma már szinte mindenki tudja, hogy tejben és mézben fürdött. Azt a tényt azonban már jóval kevesebben ismerik, hogy az a bizonyos tej csakis szamártól származhatott. Hogy miért, az a mai napig titok, de a tehéntejes változatot mi is kipróbálhatjuk: a fürdőkádba szórjunk két-három marék tengeri sót! Keverjünk össze két deciliter mézet egy liter tejjel, illetve egy kis búzacsíra olajjal. Mindezt öntsük bele a vízbe, és már kezdődhet is a szépülés!

Az egyiptomi uralkodónőnek azonban volt más receptje is arra, hogyan tartsa karban bőrét! Kedvenc gyümölcse a gránátalma volt, mert rájött arra, hogy a benne lévő hatóanyagok táplálják bőrét, erősítik haját és körmét is! Emellett arcára pakolást készített tejszínből és illóolajokból.

Marie Antoinette hatalmas szépségápolási utazótáskája is óriási titkokat rejtegetett, míg ki nem állították a nemzetközi parfümmúzeumban. Hogy miért pont ott? Mert a receptek alapján sikerült újra előállítani a francia királyné legkedvesebb parfümjét. A kölni többek között rózsát, íriszt, narancsvirágot és szantált tartalmazott. Ez a korszak egyébként is a parfüm forradalma volt, az erős illatokkal próbálták ugyanis elfedni a hiányos tisztálkodásból adódó szagokat.

Marie Antoinette-nél nem találunk olyan sok szépségreceptet, mint Kleopátránál, ő ugyanis két dologra esküdött: a púderre és a parókára. Ezek pedig elfedtek minden szépséghibát.

Magyarország egykori leghiúbb asszonyának pedig Erzsébet királynét lehetne megválasztani, bár oka is volt rá: férjhez menése után ugyanis Európa legszebb császárnéjának kiáltották ki. De mi is volt a titka? Sissi óriási hajkoronáját ápolta a legnagyobb gondossággal, hajmosáshoz például pálinka és nyers tojás keverékét használta, amit egy ecetes öblítés követett.

A királyné rendkívül kényes volt az alakjára is. Amikor speciális fűzőivel már nem tudott megfelelő látványt elérni, kíméletlen diétába fogott. A kúrák során volt nap, hogy mindössze hat narancsot evett meg, ha azonban olyan napja volt, hogy „bőséges ételt” vett magához, akkor is csak egy teát ivott meg reggelire egy aprósüteménnyel, esetleg néhány gyümölccsel.

Ez az aprósütemény sem tartalmazhatott sok kalóriát, ezt Sisi nem is engedte volna meg szakácsnőjének. ĺgy mindössze 90 g vaj, 250 g liszt, 30 g cukor és víz alkotta a tésztát. Ebédre egy darab párolt marhahúst és egy pohár vörösbort kért, vacsorára pedig erőlevest. Ezek az erőlevesek szinte koncentrátumok voltak, egyik-másik hat kilogramm marhahúsból készült. A tej volt az egyetlen, amelyet folyamatosan fogyasztott a császárné, ezért kecskéi és marhái még útjaira is elkísérték, hogy mindig frisset ihasson. (vital)