Ki sír többet: a baba vagy a mama?

Nagyon sok újdonsült édesanya (50-80%) éli át a baby bluesnak, gyermekágyi lehangoltságnak nevezett állapotot néhány nappal vagy héttel a szülés után. Ez a fáradékonysággal, kialvatlansággal járó állapot olyan tünetekkel jár, mint például a gyakori sírás, ingerlékenység vagy félelem. Legfőbb jellegzetessége a változékonyság, például az eufórikus boldogságérzés hirtelen átváltása sírógörcsbe. Ez néhány nap alatt el is múlik, kezelést az esetek döntő többségében nem is igényel. Az állapot azonban mindenképpen figyelmet érdemel, mert előfutára lehet a súlyosabb szülés utáni depressziónak.

Ezért az érzelmi hullámvölgyért a hormonokat szokás okolni, és a megfigyelések szerint gyakrabban fordul elő azoknál az anyáknál, akik első gyermeküket hozták világra, illetve akik a szülés előtt premenstruációs szindrómától szenvedtek.

Földöntúli boldogság helyett

A frissen szült mamák közül minden 10-15.-et érintik a szülés utáni depresszió tünetei. Kialakulhat „észrevétlenül”, de a baby blues állapota is átváltozhat súlyosabb állapotba.

A tünetek nagyon hasonlóak a depresszió tüneteihez: lehangoltság, szorongás, az örömkészség elvesztése, érdektelenség, ingerlékenység, fáradékonyság, energiátlanság, étvágytalanság, alvászavar, feledékenység, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bűntudat, önvád, értéktelenség érzése. Előfordulhat, hogy az anya visszahúzódó lesz, szociálisan elszigetelődik, túlzottan aggodalmaskodik a baba miatt, csökken a szexuális érdeklődése, hullámzó a hangulata.

A tünetek kifejlődésekor sokszor magyarázatul szolgál a gyakori kialvatlanság, fáradtság az éjszakai ébrenlétek miatt. Ezt sokáig az anya és környezete is a helyzet természetes velejárójának könyveli el, ezért sokszor elmarad a segítségkérés, orvoshoz, pszichiáterhez, védőnőhöz való fordulás. Aztán a folyamatos fáradtság, rossz hangulat bűntudatot kelt. A beteg úgy érezheti, hogy ő rossz anya, aki még az anyai feladatok ellátására is képtelen, ezért gyermeke „sérül”. Ha az önvád és az elkeseredettség eluralkodik, önmagára és a gyermekre is veszélyeztető állapot keletkezhet.

A környezet gyakran az elfogadó, segítségnyújtó magatartás helyett az édesanya biztatásával, anyasági feladatainak és örömeinek hangsúlyozásával igyekszik őt kimozdítani. Mindez további bűntudathoz és elkeseredettséghez vezet.

Nincs védőburok

Brooke Shields, a gyönyörű, derűs hollywoodi sztár szintén átesett a szülés utáni depresszión. Őszinte vallomásra vállalkozott. Könyvében életének borús napjairól mesél, a depresszióról, a szégyenérzetről és a tanácstalanságról, amely érthetetlen hangulatváltozásait kísérte. Nők milliói élik át ugyanezt életük legfontosabb eseménye kapcsán, és esnek mélységes zavarba tőle. Brooke Shields nyíltan mesél arról a harcról, melyet általában kínos hallgatás övez, noha minden tizedik anyukának szembe kell néznie vele.

„Semmi bíztató nem jutott eszembe, csak csupa negatív gondolat: Vége az életemnek. Sose fogok kötődni a kislányomhoz. Nem kellett volna gyereket szülnöm. Rossz anya vagyok. Szörnyű hibát követtem el. Kudarcot vallottam. Senki se tudja, mit érzek. Én vagyok az egyetlen ezen a földön, aki sose lesz boldog, és sose fogja szeretni a gyerekét. Utálom magam és utálok élni. A kislányom sose fog szeretni. A riasztó hangok szüntelenül kiabáltak a fejemben, én pedig egyre szomorúbb lettem.” (Brooke Shields)

Önvád és könnyek

Milyen tényezők „segítik elő” a szülés utáni depresszió kialakulását? A szülés egy nagy, visszafordíthatatlan életesemény, mely pszichés stresszel jár együtt. A stresszel való megküzdés képessége azonban egyéni hajlam kérdése, örökletes tényezőkön, illetve a korai gyermekévek tapasztalatain múlik. Természetesen a hormonális változások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Milyen kockázatai vannak ennek az állapotnak? Ha már volt életében depressziós epizódja, ha előző szülése után is jelentkezett depresszió, ha premenstruációs szindrómától szenvedett, ha szövődményes terhessége volt, ha problémás a házassága, vagy ha a terhesség nem várt, nem tervezett volt.

Boldog a mama, boldog a baba

A házastárs támogató és együttérző figyelmének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Enyhe depresszió esetében egy orvos vagy védőnő alkalmankénti támogató jelenléte igen gyorsan, nyom nélkül megszüntetheti a problémát. A gyógyszeres kezelést csakis pszichiáter szakorvos kezdeményezheti, és ő az, akinek folyamatos feladata felügyelni az anya állapotát.

A gyógyszeres kezelés kiegészítését vagy teljes kiváltását jelenthetik a különböző terápiás módszerek. Ezek a terápiák segítenek az anyának feldolgozni a múlt konfliktusait, lehetővé téve azt, hogy a szülés, a születés élménye valóban érzelmi újjászületés lehessen számára.

Ha a dolgok nagyon elfajulnak

Igen ritka, de minden esetben kórházi kezelést igényel a szülés utáni pszichózis. A kisbaba ellátását gyakran lehetetlenné tevő állapot. Kezdődhet a szülés utáni napokban is, de általában később, a 3-4. hónapban jelentkezik súlyosabb formájában. Ha a környezet azt tapasztalja, hogy az újdonsült anyuka dezorientált, viselkedése bizarr, hangulata szélsőséges, vagy éppen hallucinációk gyötrik, netán bántalmazza a kicsit, késlekedés nélkül szakemberhez kell fordulni. Nem érdemes az időre bízni az olyan furcsaságok megoldódását sem, ha például a kismama szélsőségesen túlzásba viszi a gyermek ellátását, az érzelmi kontaktus rovására.

A szülés utáni pszichózis súlyosságát jelzi, hogy szélsőséges esetben az öngyilkossági illetve gyilkossági késztetések miatt veszélyeztetheti mind az édesanya, mind a gyermek életét. Kialakulásánál kockázati tényező, ha az anyának korábban volt már ilyen pszichotikus epizódja.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a leendő anyukáknak nincsenek pontos ismereteik a szülés utáni depresszióról. A kismama ugyanis, ha tisztában van vele, hogy ez egy létező, pontosan körülírható tünetegyüttes, az ilyenkor oly jellemző bűntudatot és önvádat félretéve hamarabb képes segítséget kérni. A megfelelő, ám rémhírkeltéstől mentes tájékoztatás ezért rendkívül fontos, ugyanakkor nem jellemző a szülésre felkészítő irodalmakra.

Forrás:

C. Molnár E., Füredi J., Papp Z. (szerk.) (2006) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.

Shields, B. (2005) És hullott az eső. Szülés utáni depresszióm és boldogságom naplója. KVHáz Könyvek.

www.mayoclinic.com/print/postpartum-depression/DS00546/

Öngyógyítás

Meg kell próbálni pihenésre is időt szakítani, sportolni, naponta sétálni a babával.

Természetesen egészségesen kell étkezni.

Reális elvárásokat kell kitűznie maga elé.

Nem kell tökéletesen funkcionáló háztartásra törekedni, csinálja meg, amit tud, és persze merjen segítséget kérni, ha úgy érzi, szüksége van rá.

Legyen ideje saját magára is. Legyen a baba nélkül is, és csinálja azt, amihez kedve van.

Törekedjenek partnerével a kettesben töltött időre, együttlétekre, programokra. És ami a legfontosabb, ne szigetelődjön el!

Beszélgessen partnerével, családjával, barátaival arról, hogyan is érzi magát. Keressen hasonló cipőben járó kismamákat, mert higgye el, problémájával nincs egyedül!

Ne feledje, úgy tud kisbabájára a legjobban vigyázni, ha önmagára is vigyáz!