Kevesen tudják, hogy a náthát is vírusok okozzák

A szakemberek szerint kevéssé ismert tény, hogy nemcsak az influenzát, a náthát is vírusok okozzák. E két megbetegedés kiváltásáért felelős vírusok egymástól eltérő víruscsaládok tagjai. A nátha és az influenza apró kórokozói egyaránt a légzőrendszeren át jutnak szervezetünkbe. Önálló szaporodásra nem képesek, így a nyálkahártyán megtelepedve, a gazdasejtekbe beépülve sokszorozódnak. A köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő számtalan fertőzött cseppecske útján egyik emberről a másikra terjed a fertőzés. Tüneteket még nem tapasztaló, de a vírust már hordozó egyén is terjesztheti a betegséget.

A nátha a leghétköznapibb betegségek egyike, kialakulásának okairól, tüneteiről mégis sok tévhit él a köztudatban. Leggyakrabban az influenzával tévesztik össze.

A legtöbb náthás és influenzás megbetegedés a téli hónapokban fordul elő; ez azonban nemcsak az alacsony hőmérséklettel van összefüggésben. Hideg időben gyakrabban tartózkodunk zárt, fűtött helyiségben. A központi fűtés szárítja a vírusok elleni első védelmi vonalat képező nyálkahártyákat, a ritkább szellőztetés, az összezártság pedig a fertőződés kockázatát tovább növeli. A nátha és az influenza tünetei rövid lappangási idő után, a fertőződést követő 1-3 nap elteltével jelentkeznek. Az influenzát a náthától elkülönítő jellegzetes tünet a hirtelen kezdet, amelyet rendszerint láz és hidegrázás kísér. Nátha esetén láz nem alakul ki, bár kezdetben enyhe hőemelkedés jelentkezhet. A köhögés, az orrfolyás és az -dugulás mindkét betegségre jellemző, a fáradtság, gyengeség, kimerültség, fejfájás és a végtagfájdalmak viszont influenzára utalhatnak. Mind a nátha, mind az influenza esetén ajánlatos sok folyadékot fogyasztani, influenzásan ágyban maradni, és a lázat csillapítani. Járványok idején hatásos lehet immunrendszerünket C-vitaminnal erősíteni. Vírusos megbetegedések kezelésére azonban az antibiotikumok nem alkalmasak.

Az emberek többsége az influenzából 7-10 nap elteltével kigyógyul, bár a gyengeség és a kimerültség még napokig fennállhat. A náthából általában ennél hamarabb felépülünk. Az esetek tíz százalékában szövődmény is előfordulhat, ekkor a gyógyulási folyamat lassúbb. Nátha esetén középfültő-gyulladás, a légcső és a hörgők baktériumos felülfertőződése, influenza esetén pedig tüdő-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás alakulhat ki. Az influenzát védőoltással előzhetjük meg, bár a vírusok állandó átalakulásukkal az ellenük való védekezést jelentősen megnehezítik. A védőoltások annál hatásosabbak, minél nagyobb a hasonlóság a vakcinában jelen lévő és a járványt okozó törzs között. (p-a)

A gyógyszerész tanácsa

Még egy egyszerűnek tűnő lázcsillapítás is szakértelmet igényelhet. Nem szabad elfelejteni, hogy a láz csillapításával csak magát a tünetet (lázat) szüntettük meg, nem pedig az okot, az alapbetegséget. A láz tulajdonképpen a szervezet védekezőreflexe. Felhívja a figyelmünket, hogy valami baj van. A lázat csillapítani kell, de a gyógyszer beszerzésénél minden esetben kérjük ki a szakember tanácsát. Nagyon fontos, hogy tájékoztassuk gyógyszerészünket, milyen egyéb gyógyszert szedünk a lázcsillapító mellett, mert ettől is függ a hatóanyag szakszerű kiválasztása. A többféle hatóanyag egymással kölcsönhatásba léphet, de az egyfajta hatóanyagból is veszélyes lehet a magas dózis.

Amit az oltásról tudni kell

Az influenza elleni védőoltásra a legalkalmasabb időszak október és november.

Oltani januárig lehet, de ekkor már nagy a veszélye annak, hogy az ember fertőzést kap.

Kinek téríti meg a szérumot a biztosító?

A 12 éves korú gyermekeknek, az 59 évesnél idősebb súlyos betegeknek, a geriátriai osztályok pácienseinek és a szociális intézetek lakóinak.

Hathónapos kortól a megfigyelés alatt álló gyerekeknek, a súlyos légúti, szív- és érrendszeri, vese- és immunbetegségben szenvedőknek.

Az egészségügyi intézetek munkatársainak.

Néhány egészségbiztosító azoknak is megtéríti az oltóanyagot, akiknek a törvény szerint nem kellene megtéríteni. (p)