Kerüljük el a másnaposságot!

Valószínűleg olvasóink között is sokan vannak, akik megnyugvással olvassák azokat a híreket, amelyek szerint egy kis alkohol egyáltalán nem árt, sőt használ szervezetünknek. Sokan azzal vigasztalják magukat, hogy mások is iszogatnak, egy-egy pohár még senkinek sem ártott meg. És persze vannak, akik maguknak sem vallják be, hogy menthetetlenül az alkohol rabjává váltak.

Fejenként 12 liter

Az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett az egy főre jutó alkoholfogyasztás. Ma – az újszülötteket és az aggokat is beleértve – évente fejenként 12 liter szeszes ital folyik le a torkunkon. Nem csoda, hogy néhány esztendő alatt megduplázódott a májzsugorban meghaltak száma. Az elmúlt évtized végén összességében 350 százalékkal több áldozatot szedtek az alkohol okozta megbetegedések – a májzsugor mellett a gyomor- és hasnyálmirigy-betegségek, az alkoholos pszichózis, az idült alkoholizmus, az alkoholmérgezés és az alkoholos szívizombántalom –, mint az 1980-as években. A legtöbb alkohol Romániában fogy, a legkevesebbet Hollandiában isszák.

Halál a májra!

Ha valaki csak alkalmanként, például húsvétkor iszik egy-egy pohárral, mája még regenerálódhat, ez azonban a whiskys- vagy borospohár, a söröskorsó rendszeres emelgetésekor már nincs így.

A májkárosodás mértéke nem az elfogyasztott szeszes ital fajtájától, hanem annak tisztaalkohol-tartalmától függ. A nők fogékonyabbak az alkoholos eredetű májbetegségekre, náluk napi 25-30 grammnál, férfiaknál 50-60 grammnál nagyobb mennyiségű tiszta alkohol 50 százalékos gyakorisággal vezet 10-15 év alatt májzsugorhoz. Az életmódbeli szokások mellett genetikai tényezők, a szervezet védekező rendszerének egyéni adottsága is befolyásolhatja jó vagy rossz irányba a kóros változások menetét.

A szakorvosok szerint naponta maximum tíz órát „foglalkozhat” a máj károsodás nélkül az alkohol lebontásával. Egy 60 kilós férfi mája két óra alatt bontja le a három deci sörben lévő 12 gramm tiszta alkoholt.

Macskajaj

A másnaposság létrejöttének pontos okait, azonkívül, hogy előző nap a macskajajban szenvedő túl sokat ivott, a tudomány még nem derítette fel. Az viszont ismert, hogy nincs szoros összefüggés a fogyasztott alkoholmennyiség és a tünetek súlyossága között. Azt is mutatja a tapasztalat, hogy egyes italfajták (például a brandy, a bor, a tequila) gyakrabban okoznak másnaposságot, mint a rum, a vodka vagy a gin. Vagyis az alkoholon kívül az italban lévő egyéb anyagok sem közömbösek a másnapi állapot szempontjából.

Nincs általánosan elfogadott tudományos definíciója a másna-posságnak. A legtöbb, ezzel a témával foglalkozó vizsgálatban néhány jellemző tünet fennállásával tájolják be a „pácienseket”. Ezek és előfordulási gyakoriságuk a következő: fejfájás (66 százalék), pocsék közérzet (60 százalék), hasmenés (36 százalék), étvágytalanság (21 százalék), remegés (20 százalék), fáradtságérzet (20 százalék), émelygés (9 százalék). A tüneteket ronthatja, ha valaki üres gyomorra ivott, nem aludta ki magát, vagy rosszul aludt, sok folyadékot veszített, vagy általánosan rossz az egészségi állapota.

Macskajaj idején a szív teljesítménye fokozódik, de az alkohol értágító hatása már megszűnik. Ilyenkor nő a szívelégtelenség okozta halálozás kockázata.

Súlyos eset

Az alkoholmérgezésnek akut és idült változatát is megkülönböztetik a szakértők. Az akut alkoholmérgezés tulajdonképpen nem más, mint a részegség. Tünete többek között a magatartásváltozás, a tudatmódosulás, a beszédzavar és nem ritkán az agresszió. Az idült alkoholártalom részint testi betegségekben (májzsugor, hasnyálmirigypanaszok, gyomorhurut, ideggyulladások stb.), másrészt pszichés jelenségekben (elbutulás, magatartás-változás, alkoholos hallucináció, féltékenységi téveszmék stb.) nyilvánul meg. A delirium tremens már az alkoholbetegség súlyos stádiumát jelzi, vagy az elvonási időszakban lép fel. Kezelés híján életveszélyes állapot.

Az alkohol mintegy tíz százaléka a gyomorból, a többi a vékonybélből szívódik fel. Az sem mindegy, mi van a gyomrunkban: a zsírokban, fehérjében gazdag ételek mellett kevesebb alkohol szívódik fel. Az alkohol azért főként a májat károsítja, mert 90 százaléka itt bomlik le. A vér alkoholkoncentrációja az ivást követő 45-60 percben éri el a csúcsértéket. A máj alkoholbontó képessége nagyjából 0,15 ezrelék óránként, de ez függ az elfogyasztott mennyiségtől is. Az alkohol bomlása során előbb acetaldehid, majd ecetsav képződik, végül ez átalakul szén-dioxiddá és vízzé. A májat a mérgező hatású acetaldehid roncsolja.

Kis szesztan

Az egyes szeszes italok etil-alkohol-tartalma nem egyforma:

a sörök általában 3-6,

a borok 9-6,

a likőrök 20-25,

a tömény itatok 35-55 százalékban tartalmaznak alkoholt.

Ezenkívül az italok kis menynyiségben olyan alkotóelemeket is magukban foglalnak, amelyek befolyásolják az elfogyasztott ital részegítő hatását, illetve a másnaposság mértékét.