Hogyan derül ki a D-vitamin-hiány?

A máj- és epeúti megbetegedések és a vesebetegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kialakulásának lehetőségét. A kor előrehaladtával a bőr szintetizáló képességének csökkenése miatt szintén D-vitamin-hiány alakul ki. Akik szteroidos készítményeket szednek, érdemes tudniuk, hogy ezek befolyásolhatják a szervezet D-vitaminanyagcseréjét, az egyes fogyást elősegítő, valamint koleszterinszintet csökkentő és idegrendszerre ható gyógyszerek pedig szintén hatnak a D-vitamin mennyiségére. Ezért az ilyen gyógyszerek szedése mellett mindenképpen érdemes a kiegészítés megfelelő formáit alkalmazni.

A D-vitamin hiánya szerepet játszhat a csontritkulás kialakulásában, emelve a csonttörések számát, az autoimmun betegségek, akár az inzulinfüggő cukorbetegség létrejöttében is lehet oki tényező, a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a depresszió, az elhízás kialakulásában is szerepe lehet, de még daganatos betegségek (emlőrák és vastagbéldaganatok) kiváltó tényezői közé is sorolható. Kevesen tudják, hogy még a policisztás ovárium szindróma és a terméketlenség hátterében is állhat ez a hiány.

A szakemberek ajánlása szerint novembertől márciusig D-vitamint kellene szednünk. Nem mindegy azonban, hogyan és milyen készítményekkel igyekszünk pótolni a hiányt. Egészségeseknek és betegeknek is ajánlatos a döntés előtt ellenőriztetni a valós D-vitamin-szintjüket és konzultálni egy endokrinológus szakorvossal, már csak azért is, mert ez a vitamin túladagolható, és vesekárosodást okozhat! Épp ezért vesebetegek mindenképpen konzultáljanak az orvosukkal a D-vitamin-bevitelt illetően.

A D-vitamint jórészt a szervezet állítja elő a napsugarak ultraibolya tartományának hatására, éppen ezért a kevésbé napfényes országokban élőknek jóval kevesebb jut belőle. Bár vannak bizonyos élelmiszerek (például tej, joghurt, tojás, halolajok, lazac, makréla), amelynek van D-vitamin-tartalma, de ez különösen a téli időszakban nem elégséges.