Havonta egyszer emlőszűrés

Szabó Mária olvasónk leveléből idézünk: „A nővéremnek, aki most 40 éves, daganatot fedeztek fel a mellében. A daganattal együtt eltávolították a mellét is. Bár az eredményei jók, de őt mind testileg, mind lelkileg nagyon megviselték a történtek. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő és részletes információ a betegségről és a kezelésről, szeretném önöket megkérni, hogy az Egészségére mellékletben foglalkozzanak ezzel a betegséggel.“

A leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegséget, az emlőrákot akkor ismerhetjük fel a leggyorsabban, ha rendszeresen részt veszünk a szűrővizsgálatokon. Az emlőrák előfordulási gyakorisága az Egyesült Államokban, Európa nyugati és északi részében 11 százalék, ami azt jelenti, hogy minden kilencedik nőnek emlőrákja lesz. Szerencsére az esetek nagy részét még a betegség korai szakaszában felismerik, akkor, amikor jó az esély a gyógyítására. A legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a daganat klinikailag még nem ismerhető fel, de szűréssel már igen. Az emlőrák szűrése tehát meghatározó jelentőségű!

Mivel az emlőrákból gyógyult betegeknél nagy a rák újbóli kialakulásának veszélye, ezért elengedhetetlen fokozottabb ellenőrzésük .

Világszerte elfogadott az a nézet, hogy a nőgyógyászati daganatos betegeket nőgyógyászati-onkológiai központokban kellene kezelni. Számos országban az emlőrákot a nőgyógyász-onkológus kezeli, hiszen egyedül a nőgyógyász az, aki

l az emlő minden más betegségét ismeri és ellátja.

l tapasztalattal rendelkezik az emlők szülés alatti változásáról, a tejelválasztásról.

l klinikailag emlőszűrést végez, és szervezi a mammográfiás vizsgálatokat.

l tudja, hogy a hormonok milyen hatással vannak az emlőkre (ez a fogamzásgátlók szedése és a hormonpótlás miatt fontos).

l jártas azokban az endokrin betegségekben, amelyek az emlők kialakulását zavarhatják, valamint későbbi változásait okozhatják.

A nőgyógyász-onkológus ezenkívül jártas az emlőrák sebészetében, ismeri a petefészkek betegségeit és azok ellátását; képes az emlőrákos betegeknél nem ritkán előforduló, nem szervi daganatok felismerésére, szűrésére, és azoknak a mellékhatásoknak a kezelésére, amelyek a hormonkezelések méhre kifejtett hatásából adódnak. Ezek miatt egyedül a nőgyógyász-onkológus alkalmas az emlőrákos betegek „egy kézben“ tartására.

MELLVIZSGÁLAT OTTHON

Derékig vetkőzzön le, álljon tükör elé és vegye szemügyre először az egyik, majd a másik mellet. Nézze meg, nincs-e színváltozás rajta, nem emelkedik-e ki vagy horpad-e be a bőr valahol. Először felemelt kézzel, majd nyugalmi helyzetben végezze ugyanezt. Ezután üljön le, és a jobb kezével a bal mellét vizsgálja meg. Gondolatban ossza fel négy részre a mellét. A vizsgálatot a felső belső részben kezdje. A jobb kéz ujjait helyezze a bal mellre és lassú körkörös mozdulatokkal, enyhe nyomással tapogassa végig ezt a részt. Alaposan vizsgálja meg a mellbimbót és környékét is. Figyelje, nem jön-e belőle váladék vagy vér.

A többi részt ugyanúgy tapintsa végig.

Az önvizsgálat végén először a jobb, majd a bal kart emelje fel és a hónaljat tapintsa végig. Ugyanezt tegye fekve és ülve is.

A LEGGYAKORIBB KÉRDÉSEK

Nem elavult dolog a mellek önvizsgálata?

Az önvizsgálatnak napjainkban is megvan a pótolhatatlan szerepe. Minden nőnek el kellene végeznie. Az ismételt vizsgálattal mindenki megtanulhatja a helyes módot, így könnyen észreveheti a kóros elváltozásokat.

Mikor és milyen gyakran kell a mell vizsgálatát elvégezni?

Rendszeresen havonta egyszer, mégpedig a menstruáció befejezése után. Természetesen azoknak a nőknek is meg kell vizsgálniuk a mellüket, akik valamilyen oknál fogva nem menstruálnak. Fontos, hogy időt szakítsunk rá.

Nehéz megtanulni az önvizsgálatot?

Bizonyos gyakorlatra és ügyességre szükség van, de nem nehéz megtanulni. Ha másképp nem megy, kérje meg orvosát, mutassa meg a vizsgálat módját.

Hogyan ismerhetjük fel az egészséges mirigyet a beteges elváltozástól?

Minden mell más. A tapintás a tejmirigyek struktúrájától és a zsírszövet nagyságától függ. Érvényes, hogy a mell ugyanazon részén mindkét oldalon ugyanolyan a mirigy. Normális körülmények között a hónaljban nem szabadna semmilyen csomót érezni.

Mit tegyünk, ha „felfedezünk“ valamit?

Ne essünk pánikba, de azonnal keressük fel az orvost. Az esetek többségében nem rosszindulatú daganatról van szó.