Hatórányi alvás nem elég

Szakemberek szerint a mindössze hatórányi éjszakai alvás fokozott nappali álmossághoz, csökkenő teljesítőképességhez vezethet. A pihenés hiánya következtében megváltozhat a vér összetétele is, ez pedig fokozza bizonyos veszélyes, gyulladásos folyamatok kialakulásának kockázatát, a kialakult gyulladás pedig számos más problémát eredményezhet, szívbetegséget, érelmeszesedést, illetve más súlyos elváltozásokat.

Az alváskutatással foglalkozó orvosok és pszichiáterek állítják, hogy a napi hatórányi alvás egyáltalán nem optimális a nyolcórányihoz képest. Éjjelente két órányi alvásmegvonás már egy hét után fokozott nappali álmosságot, csökkent teljesítményt és a gyulladásos folyamatok megindulását okozhatja.

Az alváshiány hatásait taglaló legtöbb tanulmány olyan komolyabb eseteket értékel, amikor a vizsgált személyek kevesebb, mint öt órát alszanak éjszakánként. Sokkal ritkábban vizsgálják, azonban a mérsékelt alvászavar okozta problémákat, amelyek a mai ember életviteléhez közelebb álló napi hatórányi alvásból erednek. Az általunk most tárgyalt kutatás célja kifejezetten az volt, hogy összehasonlítsa a hatórányi alvás hatásait a nyolcórányival szemben, azaz hogy az alvás mennyiségének különbsége hogyan hat a teljesítményre, valamint a vér öszszetételében bekövetkező, a gyulladásos folyamatokat előidéző tényezőkre. Ezt a vizsgálatot 25 önként jelentkező személynél végezték el.

Az önkénteseket 12 egymást követő éjszaka figyelték egy alváslaboratóriumban. Az első négy éjszaka mindegyikén a vizsgált személyek nyolc órát aludhattak, majd reggel fél 7-kor felébresztették őket. Négy nap után alávetették őket egyheti csökkentett alvásnak, amikor is az ébresztés két órával korábban, fél 5-kor történt. Már egyheti, csökkentett időtartamú alvás után a vizsgált személyeknél jelentős nappali aluszékonyság lépett fel, valamint a gyulladást jelentő tényezők szintje megemelkedett a vérben. Csökkent az éberségük és nehezebben oldották meg az olyan feladatokat, melyek nagyobb koncentrációt igényeltek tőlük