Haszon és kockázat együttesét kell mérlegelni

Félreértés ne essék, a terhesség alatti mindenfajta gyógyszerszedés során a szokásosnál is sokkal óvatosabbnak és megfontoltabbnak kell lenni. Nem szabad azonban pánikba esve az esetleg kívánt terhesség megszakítását kérni a magzatra veszélytelen gyógyszerek szedése miatt.

Van persze a gyógyszerszedésben ellentétes – ugyancsak kedvezőtlennek ítélhető – gyakorlat is. Jelenleg a terhesek 30%-a kapja az úgynevezett terhességvédő gyógyszereket. Ilyen például a Gestanon, a Turinal és a Hormofort. Pedig ezek jótékony hatását számos külföldi vizsgálat megkérdőjelezi. A spontán vetélések 40–50%-át kromoszóma-rendellenességek okozzák, ezek kivédésére e gyógyszerek nyilvánvalóan nem képesek. Több kutató megfigyelése szerint növelhetik az utódok agresszivitását és más magatartászavarok előfordulását. Alkalmazásukat tehát jobban meg kellene fontolni, legalábbis a terhesség első négy hónapjában.

Ugyancsak említést érdemel az az ostoba hazai szokás, hogy a nem kívánt terhességet jelző havivérzés-kimaradáskor injekciót (Limovanilt vagy Hogivalt) vagy tablettát (például Limovant) kérnek az orvostól, hogy spontán abortusz következzék be. Ilyen hatású hormoninjekció vagy tabletta nincs. Hiszen akkor a szükséges esetekben nem kellene a terhesség műtéti megszakításához folyamodni. Ha nem terhes az asszony, úgyis megjön majd a vérzés magától vagy a megfelelő orvosi kezeléstől. A terhesség fennállásakor viszont a magzatot, ha nagyon ritkán is, de veszélyeztetik e gyógyszerek.

A terhesség alatti gyógyszerszedéssel kapcsolatban elmondottak lényege tehát az, hogy haszon és kockázat együttesét kell mérlegelni a gyógyszerrendeléskor. Ez azonban mindig a szakorvos feladata, és nem a terhesé vagy annak családtagjaié.

RÖNTEGENVIZSGÁLATOK

A röntgensugarak magzati ártalmassága ma már széles körben ismert. Az is hasznos, hogy ennek tudatában mind a szakemberek, mind a másállapotban levő asszonyok igyekeznek a terhesség alatti diagnosztikai röntgenvizsgálatokat kerülni. Az utóbbi időben viszont e téren is túlzó félelmek tapasztalhatók. Egyrészt sokan a terhesség felismerése után döbbennek rá arra, hogy másállapotuk korai időszakában mellkas- vagy egyéb röntgenvizsgálaton estek át. Ilyenkor legtöbben megrémülnek, és rohannak az AB-bizottsághoz, annak ellenére, hogy esetleg régóta várt gyermekről van szó. Másrészt, némelykor például epe-, gyomor- vagy vesebetegségben a terhesség alatt is szükség lehet röntgenvizsgálatra, amelynek elvégzése után sokan úgy érzik, hogy a magzat megtartására nincs mód az esetleges sugársérülés miatt. Az ilyen problémás esetekben a további teendők megítélésére a szakorvosok hivatottak. Általános elvként azonban elfogadható, hogy 25 egység az a legkisebb sugármennyiség, amely a méhen belül fejlődő magzatban rendellenességet okozhat. A biztonság kedvéért a gyakorlatban a 10 egységet tekintjük az ártalomküszöb szintjének. Egy-egy mellkasfelvétel vagy átvilágítás adagja messze elmarad még az egy sugáregységtől is. Sőt egy-egy epe-, gyomor- vagy vesefelvétel okozta magzati sugárterhelés is egy sugáregység körül van, tehát nem éri el a 10 egységet, és így a terhesség általában megtartható. Ugyanezek az elvek érvényesek a terhesség alatti diagnosztikai izotópvizsgálatokra is. Még egyszer hangsúlyozni kell azonban, hogy minden konkrét eset elbírálása a szakorvosra tartozik.

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

Néhány kórokozó magzati ártalmassága kétséget kizáróan beigazolódott. Ezt a tényt azonban sokan félreértik, és azt hiszik: minden terhesség alatti fertőzés, kisebb-nagyobb lázas állapot veszélyt jelent. Ez okból is számos várt terhességet szakíttatnak meg vagy töltenek el szorongással a szülésig. Egyértelműen le kell szögezni: jelenleg csak hét olyan kórokozó ismert, amely magzati ártalmat képes előidézni, ezek közül azonban csak kettő van, amely a terhesség első két hónapjában fejlődési rendellenességet okozhat: a rubeóla és a bárányhimlő vírusa.

Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából