Hamarosan emberen próbálják ki a madárinfluenza elleni vakcinát

Az influenzát vírus okozza, melynek különböző típusai az állatvilágban és az emberek között egyaránt okozhat betegséget. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A vírus nagyon alkalmazkodó, így az átvészelt fertőzés sem ad hosszantartó védettséget. A megbetegedések száma alapján, időről időre helyi vagy világméretű járványok alakulhatnak ki. Az 1918-19-es spanyol influenza 20 millió ember halálát okozta. Napjainkban – a légi közlekedés révén – a vírus néhány óra alatt eljuthat a Föld minden tájára. A számítások szerint egy újabb világjárványnak akár 60 millió áldozata is lehet.

Az utóbbi időben az embereket különösen a madárinfluenzával kapcsolatos kérdések érdeklik. A WHO adatai szerint az új, H5N1 nevű influenza-vírustörzs Vietnamban öt ember halálát okozta, Thaiföldön két megbetegedésről számoltak be. A betegséget a házi szárnyasokon Japánban, Kambodzsában, Dél-Koreában, Tajvanban, Indonéziában, nemrég a volt Szovjetunió egyes tagállamaiban is észlelték. Megtizedelte a madárállományt Dél-Koreában, Vietnamban és Japánban. A szakértők figyelmezetését komolyan kell venni, hiszen minél többen fertőződnek meg, annál nagyobb az esélye annak, hogy az egész világra kiterjedő járvány alakul ki feltéve, ha a vírustörzs képes lesz emberről emberre terjedni. Ez akkor válik lehetségessé, ha a vírustörzs mutáción megy keresztül, esetleg géneket cserél egy emberi influenzavírussal, aminek – a szakértők szerint – egyre nagyobb a valószínűsége.

A vírus megfékezésére a WHO-központból több európai laboratóriumnak elküldték azokat a reagenseket, amelyek alapján a kutatók helyben azonosíthatják a H5N1 vírustörzset. „Fel vagyunk készülve a legrosszabb forgatókönyvre” – nyilatkozta Ron Fouchier holland víruskutató.

A híradások szerint elképzelhető, hogy két angol laboratórium már rendelkezik az oltóanyag tömeges gyártásához szükséges vírustörzsek prototípusával. Ezeket egy tavalyi honkongi halálos áldozatot követelő H5N1-típusú madárinfluenza alapján fejlesztették ki. A WHO azonban vietnami minták vizsgálata alapján közölte, hogy a H5N1 törzs 2003 óta mutáción ment keresztül. A kutatók most állatkísérletek segítségével próbálják eldönteni, hogy a tavalyi oltáshoz használt szérum alkalmazható-e a vírus ellen.

Ahhoz, hogy az oltáshoz szükséges módosított vírust tömegesen állítsák elő, még sok akadályt kell leküzdeni. Óriási mennyiségű tyúktojásra lesz szükség, ami önmagában is komoly kihívást jelent, mivel a hasonló célra szánt tojásokat a hagyományos influenza elleni szérum előállítására kötötték le.

A vakcina tömeges gyártásának megkezdésére legalább három hónapot kell várni. Ha nem sikerülne megfelelő oltóanyagot kifejleszteni, a vírus elleni védekezés első lépése olyan gyógyszerek alkalmazása lehet, amelyeket tavaly sikerrel vetettek be Hollandiában - ahol a vírus az elmúlt évben egy halálos áldozatot követelt. (erf)

Amit a madárinfluenzáról tudni kell

A szárnyasok közt terjedő betegség megfertőzheti az embert is.

Általános tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger, köhögő rohamok, gyengeség

Szövődmények: agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás, gyermekeknél középfülgyulladás. A betegség lappangási ideje rövid, a fertőzést követően akár 40 fokos lázzal jelentkezik és nyomban fertőz.

Ha a humánkísérletek sikerülnek...

A sikeres állatkísérletek után hamarosan 150 emberen próbálják ki a madárinfluenza elleni vakcinát. Jelenleg Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az Egészségügyi Tudományos Tanács etikai bizottsága bírálja el a vakcinát, utána kezdhetik meg a humánkísérleteket. A védőoltás után három héttel, majd három, illetve hat hónappal vérvétellel elemzik a szérum hatékonyságát. Kockázattól nem kell tartani, a kísérletben részt vevők legyengített vírust kapnak, tehát nem okozhat betegséget. Ha a humánkísérletek sikeresek lesznek, a vakcinát akkor kezdik gyártani, amikor a WHO jelzi, hogy emberről emberre is terjedni kezdett a betegség.