Ha nem szűnik a fájdalom…

Akármilyen csodagyógyszereket is vet be az orvos, a panaszok sohasem csökkennek. Az újabb és újabb vizsgálatok eredménye mindig negatív. Vajon ügyetlen orvossal hozott össze minket a sors? Vagy esetleg szomatoform fájdalomról van szó? Korábban erre a betegségre a pszichalgia, pszichogén fájdalom elnevezést alkalmazták. Mi is ez a betegség valójában?

A szomatoform fájdalomról nagy általánosságban elmondható, hogy gyakoribb a nők, illetve az alacsonyabb társadalmi rétegek valamint a fizikai munkások között. Ezekre a betegekre a gerincfájdalmak, a fejfájás, az ízületi, illetve kismedencei fájdalmak jellemzőek, melyek hosszú hetekig-hónapokig keserítik a beteg életét. A hosszantartó fájdalmak néha elviselhetetlenek, s korlátozzák a beteg mindennapi életét. Természetesen nem olyan fájdalmakról van szó, amelyek valamilyen testi betegség tünetei lennének, hanem épp ellenkezőleg, az összes létező orvosi kivizsgálás eredményei ennél a betegségnél negatívak, vagy pedig csak valamilyen banális eltérést mutatnak, melyek távolról sem indokolják az erős fájdalmakat. Le kell azonban szögezni, hogy ez a betegség nem azonos a szimulálással, ezek a fájdalmak a beteg akaratától függetlenek. Az esetek többségében itt lelki tényezők játszanak nagy szerepet. Tapasztalatból tudom, hogy sokszor olyan jól szituált betegekről van szó, akikről fel sem tételezik, hogy lelki eredetű panaszok állnak a fájdalmak hátterében. A lelki eredetű panasz nem mindig depresszió vagy szorongás, lehet bármilyen régóta elfojtott bűntudat, lelki megrázkódtatás, hosszantartó családi, munkahelyi konfliktusok következménye is. Az sem ritka, hogy a lelki megrázkódtatások a fájdalom megjelenése előtt hosszú évekkel érték a beteget, aki már rég elfelejtette ezeket és semmiféle összefüggést sem lát fájdalmai és régi lelki panaszai között. Ezek a betegek azok, akiknél semmiféle hagyományos fájdalomcsillapítónak, gyulladásgátlónak nincs hatása, ugyanígy hatástalanok a különféle gyógytornák, rehabilitációs gyakorlatok. Sajnos sokszor megnehezíti az orvos dolgát, hogy a mereven elutasítják azt a tényt, hogy fájdalmaik hátterében lelki panaszok állnak. Ők azok, akik gyakran kérik az orvost, hogy küldje el őket a legkülönfélébb kivizsgálásokra, ők azok, akiket nem nyugtat meg az orvos magyarázata arról, hogy nincs semmiféle komoly szervi bajuk. Emiatt gyakran nem hisznek orvosuknak és végigjárják a legkülönfélébb szakorvosokat, csak hogy bebizonyítsák, nekik van igazuk és panaszaik hátterében az előző orvos által fel nem ismert szervi baj áll. Mivel ezek a panaszok hosszú hónapokig tartanak, a betegek gyakran kihasználják „betegségüket”: nagyobb törődést, odafigyelést remélnek családtagjaiktól, munkatársaiktól, igyekeznek betegségükre hivatkozva kibújni a számukra kellemetlen kötelezettségek alól. Az sem ritka, hogy igyekeznek anyagilag is előnyhöz jutni úgy, hogy állandó fájdalmaikra, a kezelések hatástalanságára hivatkozva leszázalékoltatják magukat, illetve krónikus betegségükre hivatkozva megpróbálnak különféle anyagi juttatásokat szerezni maguknak.

Amiatt, hogy ennek a betegségnek nincs konkrét szervi oka, elmondható, hogy a betegek kezelése nagyon nehéz. Az orvosnak nem kis erőfeszítésébe kerül meggyőzni a beteget arról, hogy fájdalmai hátterében lelki panaszok állnak. Szintén nehéz dolog rávenni a fájdalmaira panaszkodó beteget, hogy ne szedjen fölöslegesen fájdalomcsillapító gyógyszereket, ha azok hatástalanok. De talán a legnehezebb dolog meggyőzni arról a beteget, hogy számára teljesen feleslegesek a gyakori műszeres kivizsgálások, kórházi kezelések, mivel ezek nem szüntetik meg panaszaikat. Sokszor hosszú pszichoterápiás kezelés eredményeként sikerül rávezetni arra a beteget, hogy a fájdalomérzetet saját érzelmei nagyban befolyásolják: a rossz hangulatú ember minden fájdalmat sokkal erősebben érez, sokkal intenzívebben él át, mint az, aki jókedvű, kiegyensúlyozott. Ha ezt felismeri, nagy lépést tett a gyógyulás felé. A gyógyszeres kezelés során törekedni kell arra, hogy az illető feleslegesen ne szedjen különféle altatókat, szorongásgátlókat, nyugtatókat, fájdalomcsillapítókat éveken át, ha azok számára hatástalanok és hosszabb távon szedve nem hogy csökkentenék a panaszokat, hanem rászokást okoznak. Az aránylag leghatékonyabb az antidepresszívumok szedése. Ezek a gyógyszerek nemcsak a beteg rossz hangulatát javítják, hanem a fájdalmakat is csökkentik, mivel megnövelik a fájdalomküszöbét, aktiválják az agy azon részét, melyek csökkentik a fájdalomérzetet.

Ha tehát családunkban, ismerőseink között ilyen beteg található, valószínűleg nagyobb szüksége van ránk, mint azt gondolnánk. A legfontosabb tennivalónk, hogy meggyőzzük, lelki eredetű problémái is lehetnek, és ezek kihathatnak a testére. Sok ember azért is nem vállalja lelki betegségét még saját maga előtt sem, mert fél, őrültnek fogják őt tartani. Igyekezzünk meggyőzni őt ennek ellenkezőjéről. Segíthetünk megtalálni esetleg a problémát okozó lelki tényezőt is, de legjobb, ha ezt szakemberre bízzuk. Biztosítsuk szeretetünkről és kitartásunkról. A szomatoform fájdalom sajnos gyógyszerekkel nehezen kezelhető, de pszichoterápiás kezelés mellett meglepő eredményeket érhetünk el.

A szerző ideggyógyász