GYÓGYTURMIX

Az orvostudományban a fagyasztást a transzplantációhoz szükséges szervek és szövetek tartósításánál használják. Jelenleg azonban csupán bizonyos sejtek és szövetek – ilyenek az ondó és az embrió – alkalmasak arra, hogy lefagyaszszák, majd sikeresen felmelegítsék. Maga az ötlet az emberiség egyik nagy reményéből származik, amelynek lényege: a súlyosan és egyelőre még gyógyíthatatlan betegeket lefagyasztják, és amikor megtalálták az illető kór gyógymódját, újraélesztik. Az eljárás széles körben való elterjedésének fő akadálya, hogy a fagyasztás során létrejött jégkristályok roncsolják a sejtek szerkezetét. A legújabb kutatások során sikerült a víznek az ún. üveges víz formáját előállítani. A felidézett eljárásnak gyakorlati alkalmazása is lehet az orvostudományban. Az a tény, hogy a vizes oldatokban a víz összetevőt lassan le lehet fagyasztani üveges állapotúra, majd ismét felmelegíteni kristályok kialakulása nélkül, elméletben lehetségessé teszi egész élő szervezetek hibernálását, azaz lehet, hogy ez a tudományos fantasztikum egy nap majd valóra válik.

Viharban ne használjuk

Zivatar idején a villámcsapás veszélye miatt ne használjunk mobiltelefont! – javasolják brit orvosok. Egy 15 éves lány esetét hozták fel példának, akit egy parkban ért villámcsapás, telefonálás közben. Bár sikerült őt újraéleszteni, de a baleset után egy évvel még kerekes székbe kényszerült. Halálos kimenetelű balesetet is okozott már a viharban történő mobiltelefonálás Kínában, Dél-Koreában és Malajziában.

Magányos vérnyomás?

Amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az 50 év feletti embereknél a magány növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A tudósok Chicago környékén 229, 50-68 éves férfi és nő egészségi állapotát követték nyomon. A legmagányosabb emberek vérnyomása 30 ponttal volt magasabb, mint azoké, akik nem érezték magányosnak magukat. A vizsgálatok tanúsága szerint tehát a szívnek, a keringésnek legalább annyira árt az egyedüllét, mint a túlsúly vagy a testmozgás hiánya. Egy másik kutatás már a fiatalabb korosztályban is jelezte a magány és a keringés közötti kapcsolatot, egy harmadik vizsgálat pedig a férfiak magányossága és a szívbetegséget a vérben előre jelző értékek közötti összefüggést igazolta. A Duke Egyetem kutatói a szívbetegek közül a társadalmilag elszigetelt személyeknél mutatták ki a legnagyobb halálozási kockázatot. A magány mint kockázati tényező akkor is fontos maradt, ha figyelembe vették a már ismert egyéb rizikótényezőket is, vagyis a túlsúlyt, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. (term)