Napjainkban a hangsúlyosabban növényi alapú étrend vagy akár a kizárólag növényi ételek fogyasztását „megengedő” vegán táplálkozás egyre növekvő népszerűségnek örvend. Azonban a növényi alapú fehérjék aminosavtartalma jelentősen eltér az állati eredetű fehérjéktől.
Gondot okozhat a vegán étrend
Egyes kutatások arra engednek következtetni, szaknyelven megfogalmazva, hogy a növényi fehérjeforrások limitáló aminosavakkal, ezáltal alacsonyabb DIAAS értékkel rendelkeznek (arról ad információt, hogy a szóban forgó ételünkben található fehérjéből mennyi fog valóban hasznosulni, amely gabonafélék esetén 0,40- 0,50 körül mozog, azaz a bevitt fehérjének csak közel a fele fog hasznosulni), vagyis a szervezet a növényi fehérjeforrásokat rosszabbul hasznosítja, továbbá emészthetőségük is rosszabb, mint az állati eredetű fehérjéké.
Egy korábbi kutatás rámutat arra, hogy az általuk vizsgált 12 izolált növényi eredetű fehérje közül csak a burgonyának és a szójafehérjének kiváló a DIAAS értéke, ezáltal ezek tartoznak a leginkább emészthető növényi fehérjék közé, a sokak által kedvelt borsó, rizs, kender és búzafehérjék átlagos kategóriába sorolhatók. A növényi alternatívák a tej helyettesítésében is széleskörűen elterjedtek. Ezek között ma már igen sok változat fellelhető, azonban nem elhanyagolható, hogy ezek fogyasztása a tehéntejben megtalálható ásványi anyagok, vitaminok és esszenciális aminosavak pótlását önmagukban nem képesek helyettesíteni.
A növényi alapú fehérjeforrások előnye, hogy általánosságban az állati eredetű fehérjeforrásoknál alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, de szénhidráttartalmuk jelentősen magasabb, valamint fehérjetartalmuk is alacsonyabb, mint az állati eredetű források esetében. Persze az életkortól is függ, mit ajánlott ennünk.
A növényi eredetű fehérjék általánosságban alacsony tápértékkel, lassan emészthető aminosav- összetétellel rendelkeznek, de ettől függetlenül jó fehérjeforrásnak számíthatnak, ha tudatosan bánunk velük. Azonban például a cukorbetegeknek még több mindenre kell odafigyelni. Egy németországi kutatás kimutatta, hogy a növényi alapú hús- és húskészítmény- helyettesítők ugyan alacsonyabb zsír- és telített zsírtartalmúak, azonban a húskészítményeknél szénhidráttartalmuk magasabb. Ez alapján elmondható, hogy a növényifehérje- készítmények fogyasztásával a szénhidrát bevitele is növekszik.
(egeszsegkalauz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.