Gondolkodjon élethossziglan!

Idősebb korban életünk minőségét főként szellemi képességeink frissessége határozza meg. Éppen ezért ijedten és aggodalommal vesszük észre közeli hozzátartozóinkon és nem egyszer saját magunkon is az öregedés, a szellemi leépülés első jeleit: a gyengülő memóriát, az emlékezetzavart, a tanulási és a koncentrálóképesség csökkenését.

Az orvosi rendelőben megforduló betegek gyakran panaszkodnak romló szellemi képességeik miatt. A fokozódó társadalmi elvárások következtében már a középkorúak érzékelik memóriakapacitásuk, koncentráló- és tanulási képességük csökkenését. Mindezek a panaszok leggyakrabban agyi keringési zavarok következtében alakulnak ki.

Az agyi keringési zavarok hátterében leggyakrabban érelmeszesedés áll. Az érelmeszesedés fokozatosan alakul ki. Az erek falán először koleszterin rakódik le. Az érfal az adott területen megvastagszik, rugalmatlanabbá válik, különösen akkor, ha a koleszterinhez a későbbiek során mész (kalciumlerakódás) is társul. ĺgy alakul ki a meszes plakk, mely szűkíti az eret.

Az elmeszesedett agyi erekben kialakulhat trombózis, és a rugalmatlan, meszes erek egy hirtelen izgalom, vérnyomás-emelkedés következtében el is szakadhatnak, ilyenkor vérzés következik be. A nyaki erek plakkjain képződött trombus pedig tovasodródva agyembóliát okozhat. Ezeket nevezzük összefoglaló néven agyi érkatasztrófának, szélütésnek vagy sztróknak.

Jóval gyakoribb az általános érelmeszesedés. Ebben az esetben a szűkült ereken kevesebb vér áramlik, ezért az érzékeny idegsejtek oxigénellátása romlik, egyes sejtek el is pusztulnak, és ez az agyi funkciók – koncentráció, memória, tanulási képesség, gondolkodás, ítéletalkotás, alkalmazkodóképesség – romlásához vezet.

Ha izmainkat nem használjuk, akkor azok elsatnyulnak, elsorvadnak, s egyre gyengébbek leszünk. Hasonlóképpen működnek az agysejtek is. Ha nem használjuk, nem eddzük őket, akkor szellemi képességünk gyorsan hanyatlásnak indul.

Mindaddig fiatalok maradunk, és megőrizzük szellemi képességeinket, amíg kifelé fordulunk, nyitottak vagyunk, kíváncsiak vagyunk a világra, az emberekre. Viszont rendkívül gyorsan megöregszünk, és szellemi képességünk is gyors hanyatlásnak indul, ha beszűkülünk, ha bezárkózunk, elmerülünk kicsinyes gondjainkba, testi panaszainkba és tüneteinkbe.

Nincs fárasztóbb és unalmasabb, mint az az idős ember, aki már csak a múltban él, s a jelenben legfeljebb egészségét félti aggályosan; aki „társadalmi életét” a háziorvosi vagy szakorvosi rendelők várószobájában éli és kizárólag testi panaszairól, betegségéről „társalog”. Az ilyen ember rendkívül beszűkül, szinte kizárólag egészségével – pontosabban a betegségek, az öregedés tüneteivel foglalkozik. Szüntelenül ellenőrzi pulzusát, vérnyomását, székletét. Paradox módon ezzel nem egészségesebbé, hanem betegebbé válik. Nem beszélve arról, hogy ezzel az időtöltéssel elfecsérli mindazt, ami örömet szerezhetne számára, vagyis mindazt, amiért élni érdemes.

Tanácsok

Éljünk tehát egészségesen: táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, próbáljunk lemondani a káros szenvedélyekről, mozogjunk minél többet, de ne fordítsuk érdeklődésünket túlságosan testi tüneteink felé.

Az agyi keringési zavarok megelőzése érdekében elsősorban az érelmeszesedést elősegítő kockázati tényezők (rizikófaktorok) csökkentése ajánlott. Ezek közül legfontosabbak a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód. Ezen túlmenően hasznosak lehetnek az agyi keringést javító természetes készítmények is.