Fertőző gyermekbetegségek – I

A kicsik közül sokan szinte gyakrabban betegek, mint egészségesek. A szülők pedig kétségbeesetten keresik a megelőzés és a gyógykezelés különböző módszereit, pedig minden egyes lezajlott fertőző betegség elősegíti a gyermek immunrendszerének érését.

A fejlett országokban az orvostudomány fejlődésével az újszülöttek gyógyítása is jelentős változáson ment át a 20. században. Az oltóanyagoknak, bizonyos betegségek kellő időben való felismerésének, a csak gyermekeknél előforduló daganatos betegségek megállításának, a születési rendellenességgel világra jött gyerekeken végzett sebészi beavatkozásoknak köszönhetően az orvosok manapság egyre hatékonyabban lépnek fel a gyermekbetegségekkel szemben.

A csecsemők általában ugyanazokra a fertőzésekre fogékonyak, mint a felnőttek, de náluk a betegségek enyhébb lefolyásúak. Ennek egyik oka az, hogy az anya a terhesség idején gyermekét bizonyos betegségekkel szemben védelmet nyújtó antitestekkel látja el. A csecsemő életének első három hónapjában az anyatej is jelentős védelmet nyújt a betegségekkel szemben. A negyedik hónaptól a gyermek számos fertőzésre válik érzékennyé, ez szükségessé teszi az immunitás kialakulását siettető oltóanyagok alkalmazását. Egyes oltások kötelezőek, míg mások szabadon választhatók. Az orvos mindig a gyermek egészségi állapota szerint határoz a fakultatív oltásokról.

Kanyaró

Az egyik legfertőzőbb, nyállal terjedő betegség. A fertőzést okozó vírus főleg a gyermekeket támadja meg. A betegség lefolyása után kialakult immunitás végleges. A mintegy tíz napos lappangási idő után a testhőmérséklet lassan emelkedni kezd – még a 40 fokot is elérheti –, eközben a légutak, a nyaki nyirokcsomók begyulladnak, a szemek könnyessé, vörössé válnak. A szájnyálkahártyán parányi vörös foltok jelennek meg, amelyeket a betegségre jellemző fehér gyűrű, az ún. Koplik-folt fog közre. A kórokozó inváziója után 3–4 nappal megjelenő kiütések szabálytalan, vörös mezők formájában lassan a teljes testfelületet elborítják. A gyógyulás kezdetét a bőr hámlása jelzi. Fontos, hogy a gyermeket a fertőzés megelőzése érdekében elkülönítsük. Egészséges, jól táplált gyermek esetében a kanyaró általában nem veszélyes, szövődmények azonban gyakoriak. Ilyenkor antibiotikumokat és lázcsillapítót szokás adni.

Fertőzésveszély

„Kisfiam kanyarós, milyen óvintézkedések szükségesek?” Mivel a vírus közvetlen közelről rendkívül fertőző, el kell különíteni a gyereket és be kell jelenteni a gyermekorvosnak az esetet.

Rubeóla

Elsősorban a nagyobb gyerekeket megtámadó, cseppfertőzéssel terjedő vírusos betegség, gyógyulás után az immunitás A lappangási időszak tizenöt napig tart, bevezető tünetei annyira gyengék, hogy legtöbbször csak a kiütés megjelenése hívja fel a figyelmet a betegségre. A légutak enyhén begyulladnak, a nyaki nyirokcsomók megduzzadnak hőemelkedés kíséretében. A lencsényi bőrkiütések – ugyanúgy, mint a kanyarónál – először az arcot, a törzset, majd a végtagokat lepik el, azonban a foltok egymással nem érintkeznek. Ezután a bőr lehámlik. A három hónaposnál fiatalabb magzatra a rubeóla nagyon veszélyes lehet, ezért a terhesség elején a betegséget az orvosok igyekeznek kiszűrni. Rendkívül ritka szövődmény az agyvelőgyulladás.

Várandós anya

„Gyermeket várok és a szomszédunk kislánya rubeólás. Mit tegyek?”

Ha gyermekkorban ön is átesett a betegségen, akkor védett. Ha nem, akkor sürgősen keresse fel orvosát. A fertőzést tárgyakkal nem lehet átvinni, de cseppfertőzéssel könnyen terjed.

Skarlát

A betegséget a Streptococcus baktérium toxinjai okozzák. Sajnos még nincs védőoltás ellene. Főleg cseppfertőzéssel terjed, és általában a kettő-tíz éves korú gyerekek körében gyakori. A hét napos lappangási időszak után a betegség különös hevességgel tör ki: rossz közérzettel, hirtelen felszökő magas lázzal, hidegrázással, hányással ját. A torok begyulladása, a nyelv jellegzetes, a széleken vörös, felszínén pedig fehér elszíneződése, az áll alatti nyirokcsomók duzzanata, a szájkörüli sápadtság a betegség jól felismerhető szimptómái. Két nappal később a szájnyálkahártyán mélyvörös foltok keletkeznek, a nyelvet pedig vörös szemölcsszerű képződmények, papillák (epernyelv) borítják el. A rózsaszínű-vörös bőrkiütések a tizedik napon jelennek meg, és főleg a hason, a mellkas két oldalán és a hajlatokban láthatók. A hámlás öt nappal később, a gyógyulással párhuzamosan kezdődik el. A skarlát gyakran jár szövődményekkel. A kezelés a beteg elkülönítésére, a megfelelő antibiotikumok alkalmazására, valamint a láz csillapítására épül.

Forrás: Család és egészség