EZ-AZ

Egyre több szülő véli úgy, hogy a macska megfelelő játszótárs a gyermekének. Éppen ezért Németországban minden ötödik háztartásban tartanak macskát négylábú házi kedvencként. Ennek jó oka van. A macska babusgatható, ha szükséges, vigaszt nyújt, és jókat lehet vele bújócskázni, fogócskázni. Ha pedig nincs kedvére a közelség, azt egyértelműen értésünkre adja. A gyerekek így játszás közben tanulják meg, mi a tolerancia, a másik igényeinek elfogadása, tiszteletben tartása. Természetesen fontos, hogy a szülők felügyeljék a gyermek és a háziállat kapcsolatát, és a kisebb gyermekeket ne hagyják soha egyedül az állattal.

Anyu, feloltod a lámpát?

Sok gyermek fél a sötétben. A kicsik azt hiszik, hogy a párna alatt szörnyek vannak. A nagyobbak már tudják, hogy ilyenek nincsenek. Mindennek ellenére ne becsüljék le a 7–8 évesek félelmét. Ők attól tarthatnak, hogy betörnek a lakásba. Ne mondja nekik, hogy „te már nagy vagy, neked nem szabad félni.” Próbáljon meg valami mást.

Kérdezze meg tőle, mitől is fél valójában. Ha lényegtelennek tűnik, hallgassa végig, és próbáljon neki tanácsot adni. Például: „Tudom, hogy a házban különféle gyanús zajok vannak. Most melléd fekszem, és együtt fogjuk hallgatni a zörejeket. Aztán megmondom, mi is volt az.”

Mondja el neki, hogyan lehet saját magát megnyugtatni. Ismételje a mondatokat: „Nem vagyok egyedül, apu és anyu nem messze van tőlem, ezt a sipító hangot pedig a bojler adja ki.

A fényt fokozatosan gyengítse. A szobában gyöngébbre cserélje a villanykörtét, vagy csak az előszobában hagyja égve a lámpát. Mindig dicsérje meg, ha gyengébb fény mellett megy aludni.

Ne engedje, hogy lefekvés előtt félelmetes műsort nézzen.