Emelkedik a tüdőbetegek száma

Szlovákiában hasonló a helyzet, mint Európa többi országában, ahol százezer lakosra 843 esetet jegyeznek. Annak ellenére, hogy világviszonylatban 44 millió ember küzd a betegséggel, s hogy a legelterjedtebb betegségek listáján négyféle légúti betegség szerepel, a COPD még ma is a legkevésbé diagnosztizált és kezelt betegségek egyike, hangsúlyozta dr. Ladislav Chovan, a Respiro polgári társulás elnöke. Ez az oka annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet idei világnapjának (november 17) mottója a következő: Ne vegyük félvállról a krónikus obstruktív tüdőbetegséget.

A felismerést és a kezelést nehezíti, hogy a betegség korai stádiumában a tüdővizsgálatok normális, legfeljebb minimális elváltozásokat mutatnak. Pedig a légutak tartós szűkülete tüdőtágulat, vagy idült hörghurut formájában jelentkezik. A betegség tünetei gyakran korlátozzák a beteget napi feladatainak elvégzésében. A szakértők figyelmeztetnek: a betegség egyik alapvető kockázati tényezője a dohányzás. Nagyon sok dohányos nem is tudja, hogy beteg, mert az obstruktív tüdőbaj fokozatosan rontja a légzést. Ennek ellenére Szlovákiában naponta a férfiak 44, a nők 21 százaléka gyújt rá. A cigarettázás abbahagyása sokat javíthat a beteg állapotán, de a tüdőelváltozás teljes eltűnésére nem lehet számítani. Korábban elterjedt az a nézet, hogy a obstruktív légúti betegséget nem igen lehet kezelni, de szerencsére ma már vannak korszerű gyógyszerek, amelyek segítségével lassítható a kór kifejlődése. Ha idejében diagnosztizálják a betegséget, akkor jelentősen javítható a beteg közérzete, életminősége, életkilátása is – hangsúlyozta dr. Eva Rozborilová tüdőgyógyász professzor. Az Egészségügyi Világszervezet és az Amerikai Szív- és Tüdőintézet kezdeményezésére világméretű együttműködés indult el az obstruktív légúti betegség elleni stratégia összehangolására. A GOLD stratégia (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) szakértő bizottsága már 2001-ben közzé tette ajánlásait.

Főleg azért, mert megbízható előrejelzések szerint 2020-ban a harmadik leggyakoribb halálok lesz a COPD. Annak ellenére, hogy a dohányzás egyértelműen felelős a kórkép kialakulásáért, a dohányosok csupán egyötöde szenved obstruktív tüdőbajban. Ennek tudatában hangsúlyozzák a szakértők, hogy a megelőzés legfontosabb, leghatékonyabb formája a dohányzás abbahagyása.

A betegség diagnosztizálása nem ütközik nehézségekbe. Ez részben a jellegzetes klinikai tünetek feltérképezésén, részben pedig a légzésfunkciók mérésén alapszik. A klinikai tünetek a betegség kezdetén csak terheléskor jelentkeznek. A légzőszervek működése az élettani öregedés mértékét messze meghaladva romlik, és a panaszok később nyugalomban is jelentkeznek. Az érintettek 40 százaléka nem képes társasági életet élni, 59 százaléka nem bírja a fizikai megterhelést, 38 százaléka alvászavarokkal, 30 százaléka pedig szexuális zavarokkal küzd.

Felmérés igazolja, hogy 40-60 százalékkal romlik a beteg életminősége. Súlyos, előrehaladott állapotban nem tud felkelni az ágyból, s állandó oxigénpótlásra szorul. A kezelés célja a tünetek súlyosságának mérséklése, az életminőség javítása, a légzési nehézségek enyhítése, a szövődmények elkerülése, illetve hatékony kezelése, valamint az élet meghosszabbítása.