Együk magunkat szépre!

A bőr alatt kialakuló apró gyulladások tulajdonképpen pici gyulladásos gócok, amelyeket a helytelen táplálkozás ugyanúgy előidézhet, mint a túlzásba vitt napozás vagy a nikotin. A kutatások viszont arra a kérdésre is választ adtak, milyen tápanyagok segítik elő a bőr simaságának és feszességének megőrzését. ĺgy például kiderült, hogy a napraforgó-, szőlőmag- és bogáncsolajban, és a belőlük készült margarinokban több a gyulladás-elősegítő omega-6 zsírsav, mint a gyulladásgátló omega-3 zsírsav. Éppen ezért a szakemberek újabban azt tanácsolják, ha sima és feszes bőrre vágyunk, a konyhában használjunk inkább len-, repce- és kenderolajat.

A szóban forgó gyulladásos gócok – amelyekről mára a kutatók felismerték, hogy a szervezet szinte valamennyi öregedési folyamatának előidézéséért felelősek – felderítésére a legújabb vizsgálati eljárások adtak lehetőséget. A bőr kötőszövetének ellazulásáért is sokkal inkább hibáztathatjuk őket, mint öröklött hajlamainkat. A gyulladások legfőbb okát pedig a helytelen táplálkozásban kell keresnünk, az átlagos nyugati táplálék egy adagjában ugyanis harmincszor annyi gyulladáskeltő anyag található, mint száz évvel ezelőtt. Ezeket a gyulladásokat szabad szemmel nem lehet felismerni, és nem is érezzük őket.

Három ráncképző tényező

A gócokat előidéző tényezőket alapvetően három csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak a gyulladáskeltő anyagok, például az arachidonsavak, a másodikba a szabad gyökök, végül a harmadikba az úgynevezett glikizáló folyamatok. Az arachidonsav természetes zsírsav, amely a húsban, a kolbászfélékben és más, állati eredetű ennivalókban található meg. Ezenkívül a szervezetünk is előállítja, ha omega-6 zsírsavat tartalmazó ételt eszünk. A másik góckeltő tényezőnek a szabad gyököket nevezhetjük. Fel-alá haladnak a szervezetünkben, és folyamatosan olyan sejteket keresnek, amelyeket megtámadhatnak és károsíthatnak. A túl sok napfény, a nikotin és a helytelen táplálkozás megsokszorozza a szabad gyökök számát, és növeli romboló erejüket.

A harmadik csoportot a glikizáló folyamatok alkotják. A cukor és az egyéb, a szervezet által gyorsan felszívható szénhidrátok merevvé és rugalmatlanná teszik a kötőszövetet. Ezt nevezik glikizálásnak. A túl sok cukor fogyasztása meggyorsítja a kollagénrostok összeragadását. A cukor hasznosítását illetően a szervezetünk még mindig a kőkorszak szintjén áll. Az őseink akkoriban csak kis mennyiségű és nehezen megemészthető szénhidráthoz jutottak hozzá: kérgekhez, levelekhez, bogyókhoz.

Szépségünk ellensége, a cukor

Manapság viszont naponta gyorsan emészthető szénhidrátokat fogyasztunk: süteményt, fehér lisztből készült termékeket, édességeket. Havonta átlagosan három kiló ráncképzőt veszünk magunkhoz. Egy évre átszámítva ez körülbelül 34 kg cukor. Időközben kiderült, a cukor elsősorban a bőr rugalmasságát adó kollagénrostokat károsítja.

A folyamatosan megemelkedett vércukorszint másik veszélye abban áll, hogy meggyorsítja a sejtöregedést, és megemeli az egész szervezetben – így az agyfolyadékban is – a gyulladási értékeket. A cukorfogyasztás lényeges csökkentése ezzel szemben igazolhatóan késlelteti az öregedési folyamatok fellépését. A megfelelő táplálkozás jótékony hatásának első jelei körülbelül egy hónap után figyelhetők meg, a bőrregenerálódás ugyanis 28 napot vesz igénybe.

A táplálékok közül a ráncok megelőzésére a leghatékonyabbak azok, amelyek omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, így például a lenmag-, a kender- és a repceolaj. Ezek ugyanis a szervezetbe jutva gyulladásgátló hatást fejtenek ki. Mai táplálkozásunk azonban sajnos sokkal gazdagabb omega-6 zsírsavakban, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő, például a sertéshúsban, a zsírban, a belsőségekben és a kolbászfélékben. Ezeket tanácsos teljesen kiiktatni az étrendünkből, már csak azért is, mert közülük kerülnek ki a legfontosabb arachidonsav-források. De ha csak napi kétszáz miligrammnál kevesebbet fogyasztunk ebből a vegyületből, akkor is lényegesen csökken a gyulladáskeltő anyagok szintje. Ezekből a káros savakból átlagos jelenlegi táplálkozás mellett viszont 400 mg-ot fogyasztunk naponta, hiszen például 100 gramm kenőmájasban több mint 200 mg arachidonsav található, ugyanennyi sertészsírban 1700 mg.

Ha egészséges és ráncmentes bőrre vágyunk, tanácsos hetente legalább kétszer zsíros tengeri halat ennünk: makrélát, lazacot, heringet, tonhalat vagy szardíniát, mert ezek értékes omega-3 zsírsavakhoz juttatják hozzá a szervezetünket. Ezek azután a testünkben gyulladásgátló hatású vegyületekké alakulnak át.

A zöld tea a szabad gyökök réme

A bőr korai öregedését egyébként a fehérjeszegény táplálkozás is elősegíti: például böjtölés vagy egyoldalú táplálkozás hatására megfigyelhető a ráncok kialakulása, mivel ilyenkor a szervezet már néhány nap elteltével a saját fehérjeforrásait kezdi felhasználni. Az ideális fehérjemennyiség napi 1 gramm/testsúlykilogramm, azaz egy 60 kg-os nő esetében 60 g.

Az antioxidáns hatású ennivalók között nagy lehet a különbség: a leghatásosabb szabadgyök-fogónak a sötét színű bogyók számítanak, valamint a zöld és a fekete tea. Egy pohár bodzabogyólé például olyan hatású, mint 55 pohár almalé. A sötét színű bogyós gyümölcsök, mint a bodzabogyó, a ribizli vagy az áfonya fantasztikus hatásukat a színüket adó anthociánnak köszönhetik. Ezek, a bogyók más hatóanyagaival együtt, kiváló gyökfogók, és enyhítik a gyulladásos stresszt. Hetente többször tanácsos ilyen gyümölcsöt enni, frisset vagy mirelitet, de a levük is hatásos.

A zöld tea, akárcsak fekete társa, szintén kiváló gyökfogó, és polifenoljainak köszönhetően igazoltan gyulladáscsökkentő hatású. A legjobb azonban, ha a teát tej nélkül isszuk, mert a tej akadályozza a polifenolok felszívódását. A teát legalább öt percig áztassuk, mert öt perc után a hatóanyagok 84 százaléka oldódik ki, 10 perc után több mint 95 százaléka.

Szeléntabletta helyett paradió

A jótékony hatású ételek közé sorolhatók a diófélék is: a paradió például ugyanolyan hatásos, mint a szeléntabletták, már öt dió fedezi napi szelénszükségletünket. Ez a nyomelem számos antioxidáns hatású enzim nélkülözhetetlen alkotóeleme. A paradiónak a krómtartalma is magas, ami kedvezően befolyásolja a vércukorszintet.

Gyulladásgátló hatása van a fűszerek közül a kurkumának, amelyek az arachidonsavak ellen hatnak, és ezzel megakadályozzák a gyulladáskeltő vegyületek keletkezését. Ezért tanácsos volna napi fél teáskanálnyit fogyasztani belőle sejtjeink védelmében, akár fűszer, akár tea formájában. Szintén jó hatású a fahéj, amely egyértelműen csökkenti a magas vércukorszintet, míg a harmadik gyulladásgátló fűszer a gyömbér. Ez utóbbi hatóanyag-kombinációja megakadályozza, hogy az arachidonsavak átalakuljanak az igen erős gyulladáskeltő ingerületátvivő anyaggá, leukotrienné. A nap káros befolyását ellensúlyozhatjuk például a paradicsom piros színét adó anyaggal, a likopinnal. Ez 4-es faktorú erősséggel védi a bőrt a napallergiától, a leégéstől és a korai öregedéstől. A paradicsom mellett magas a likopin aránya a görögdinnyében és a rózsaszínű grépfrútban. Főként nyáron fontos, hogy sok paradicsomot és paradicsomból készült terméket együnk, mert a védelem két hét alatt elvész. Igen magas a védőanyagok szintje például a paradicsomszószban, a paradicsomlében és más, ebből a zöldségből készült termékekben. (Természetgyógyász Magazin)

Sok omega-3 zsírsav van benne (gyulladásgátló)

hal g/100 g

makréla 2,7

lazac 1,8

hering 1,7

tonhal 1,6

szardínia 1,3

Omega-3 zsírsavak a növényi olajakban

Olaj g/100 g

bogáncsolaj 0,5

szőlőmagolaj 0,5

napraforgóolaj 0,5

margarin 0,5

szezámmagolaj 0,7

kukoricacsíra-olaj 1,0

földimogyoró-olaj 0,8

olívaolaj 0,8

búzacsíraolaj 7,1

szójaolaj 7,0

dióolaj 10,1

repceolaj 9,3

kenderolaj 20,2

lenmagolaj 61,5

Antioxidánsok az étcsokoládéban

Az étcsokoládéban is megtalálható növényi hatóanyagok (polifenolok, amelyek a keserű ízt adják) védik a testet a szabad gyököktől és a gyulladásoktól. A csokoládé hatóanyagai már kis koncentrációban is blokkolják a cyclooxigenáz nevű enzim működését, amely veszélyes gyulladáskeltő anyagokká alakítja át az arachidonsavakat. Tanácsos olyan étcsokoládét fogyasztani, amelynek kakaótartalma legalább 70 százalékos, és abból is naponta egy kisebb darabot. Ugyancsak gazdag antioxidánsokban a vízzel készült forró csokoládé.