Egészségesnek maradni jobb, mint meggyógyulni

A szélütés a harmadik leggyakoribb halálok, s egyben a tartós rokkantság leggyakoribb oka. Az esetek 20 százaléka vérzéses, tehát csak ezekre illik a közvélemény körében elterjedt agyvérzés kifejezés, 80%-ban érelzáródásról, ill. a következtében létrejött agylágyulásról van szó.

Az agyszövet a vérellátás zavaraira igen érzékenyen reagál. Míg egy kar akár órákat is kibírhat vérellátás nélkül, az agy működése 20 másodperc után jelentősen megváltozik, néhány percnyi vérhiány után már helyrehozhatatlan változások alakulnak ki. A szélütés oka tehát az agyi erek valamiféle elzáródása (orvosi nyelven: eltömeszelődése) vagy sérülése.

Eret károsító kórok

A szélütés tünetei lehetnek átmenetiek (angol neve után rövidítve: TIA) és véglegesek. A kockázati tényezőket két csoportra oszthatjuk:

az ereket károsító és/vagy a vér alvadékonyságát fokozó bármiféle kór, állapot az agyi erekben is okozhat elváltozást,

az agyi erekbe máshonnan került anyag okozza az elzáródást.

Az alábbiakban a két csoportot külön-külön vesszük szemügyre. Elsősorban is az érrendszert károsító behatásokat.

Az érrendszer az egész szervezetben egységes. (Ezt a szemléletet vallják ma már a különféle szakterületek orvosai, akik a vaszkuláris medicina egységes voltát hangsúlyozzák – A szerk.) Ami az egyik területen károsítja a verőereket, az a másik érterületen is problémát okozhat. A szívinfarktus, az alsóvégtagi érszűkület, illetve az agyi érbetegségek kockázati tényezői tehát közösek.

Belső okok

A dohányzás az egyik legveszélyesebb és legelterjedtebb kockázati tényező.

Számos ponton hat kedvezőtlenül. Az érelmeszesedést, az érfal sérülését a dohányzás elősegíti, kedvezőtlenül változtatja meg a vérzsírok összetételét. A cigaretta káros anyagai fokozzák a vér alvadékonyságát, nehezítik az áramlását. A nikotin érösszehúzó hatású. A parázsló cigarettában tökéletlen az égés, és a keletkező szénmonoxid az oxigénszállító vérfestékhez 300-szor jobban kötődik, mint az oxigén, így a vér kevesebb éltető anyagot tud szállítani a sejtekhez. A dohányzás csökkenti a védő HDL-koleszterinszintet, az antioxidánsok mennyiségét. Emeli a vér viszkozitását, és a fibrinogenszintet. Hétszeresre emeli a perifériás érbetegség, kétszeresre az infarktus kockázatát.

A magas vérnyomás több úton is agyi elhaláshoz vezethet. A hosszú évtizedek óta fennálló nyomásterhelés az érfalat károsítja. Felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Alattomos betegség, mert gyakran teljesen tünetmentes, és az első megnyilvánulása katasztrofális lehet. A sérült érfalon kialakult vérrögösödés elzárja az eret, a mögöttes agyszövet elhal, agylágyulás alakul ki. Ha a nagy nyomás megrepeszti az eret, agyállományi vérzés lesz a következmény, igen súlyos tünetekkel.

Az agyi érbetegségek szempontjából a vérnyomás első, úgynevezett szisztolés értékének van jelentősége. Ez minél magasabb, annál nagyobb az esély rá, hogy a betegség kialakul. Újabb kutatások az ún. pulzusnyomás jelentőségét hangsúlyozzák. A pulzusnyomás a szisztolés és diasztolés érték különbsége.

A cukorbetegség is igen gyakori. Két fő formája ismeretes. Az 1-es típusú (ún. fiatalkori) a ritkább. Csak inzulinnal kezelhető. A gyakoribb 2-es típusút időskorinak is nevezik. Előfordulása a kor előrehaladtával nő. Kezdetben észrevétlen maradhat, nem okvetlenül okoz panaszt. Évtizedekig rongálhatja az érrendszert, vezethet érbetegséghez úgy, hogy a magas vércukor okozta tünetek nem, vagy csak ritkán kerülnek előtérbe. A cukorbaj gyakran jár együtt más kedvezőtlen anyagcsere-állapotokkal, ilyen pl. a magas vérzsír-, magas húgysavszint vagy a hasi típusú elhízás.

A kettes típusú cukorbetegek 90%-a elhízott – ez nagyon fontos tény. A testsúly normalizálásával a vércukor szintje is csökkenthető, sokszor akár normalizálható is. ĺgy a diabétesz szövődményeit, köztük a gutaütést is meg lehet előzni – ez a legfontosabb gyógyító beavatkozás a cukorbetegeknél! Ha a diéta, illetve a súly normalizálása nem hoz elég eredményt, gyógyszerre, illetve inzulinkezelésre van szükség. Szorosan ide kapcsolódó kockázati tényező a kövérség.

Az elhízásban a hasi (másképpen alma) típusú, azaz a nagy has a veszélyes. A főleg nőknél előforduló széles csípő, nagy fenék önmagában nem jelent rizikót. Sajnos nagyon sok kövér ember nem ismeri el magáról, hogy kövér.

Célszerű volna, ha a centiméterben kifejezett testmagasság mínusz száz alapján számolt testsúlyt senki nem lépné túl. Azaz egy 170 cm magas ember nem lenne nehezebb 70 kg-nál. A tudomány ma már az úgynevezett testtömeg-indexet nézi, s jóval bonyolultabb képlettel számolja ki.

Fontos kockázati tényező a magas vérzsírszint. A vérzsírok közül a koleszterin a veszélyesebb. Megengedett maximális értéke 5,2 mmol/l. Az „ártó” az LDL-koleszterin, a „védő” a HDL. Az előbbit csökkenteni, az utóbbit emelni kell. Az ártó, illetve az összkoleszterin szintjét legjobban diétával lehet csökkenteni. Kerülni kell az állati zsiradékot, a zsíros húst, a tojás sárgáját. Inkább a növényi olajok fogyasztását javasoljuk. A védő koleszterint az „adagolt“ testmozgás emeli a legjobban. Hetente legalább 3-szor 20 percig kell aktív fizikai munkát végezni. Bizonyos esetekben szükséges lehet a gyógyszeres csökkentés, ennek elbírálása azonban már orvosi feladat.

Lényeges tényező az életkor. Az idő múlásával a szervezet használódik, akkor is, ha vigyázunk rá. A kopás jelentősen fokozódik, ha két végéről égetjük a gyertyát. Nem csoda, ha idősebb korban gyakoribb a gutaütés. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a rossz gazdasági és szociális helyzet, bizonyos etnikai hovatartozás, a női nem 75 éves kor felett, szintén növelik a szélütés valószínűségét.

Ha már volt valakinek ún. agyi történése, nagyobb az ismétlődés esélye.

Szív eredetű mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén is nagyobb a szélütés bekövetkeztének valószínűsége.

A fogamzásgátló-szedés a kockázatot 2,75-szeresre emeli, bár az újabb szereknél ez az arány csak 1,93-del nő, ami viszonylag csekély, mert az antibébi-tablettát szedők korcsoportjában kicsi a stroke kockázata. (2400 kezelési évre esik egy plusz eset. A fogamzásgátló abbahagyásával pedig a kockázatfokozódás megszűnik.)

u A vér sűrűsödéséhez vezető folyamatok (poliglubulia, policitémia, a vér viszkozitásának növekedése) is kockázati tényezőként szerepelnek.

Külső eredetű eltömődés

A nem vérzéses stroke-esetek 20-40 százalékát a máshonnan az agyi erekbe kerülő „tömeszelő anyagok” okozzák.

Pitvarremegés esetén a stroke kockázata 5,6-szoros, állítható egy évtizedekig, egy amerikai kisvárosban folyó vizsgálat (a Framingham study) alapján. A pitvarremegés előfordulása a korral nő.

Billentyűeltérések, pl. a kéthegyű billentyű reumás szűkülete, a pitvarremegés mellett, a kockázatot 17-szeresre emeli.) A ritkán előforduló szívbelhártya-gyulladás, gennyedéses agyelhalást okozhat. Az agyembólia megelőzésére, egész életen át, véralvadásgátló kezelést kell kapnia annak, akinek szívbillentyűjét fém billentyűre cserélték ki. Ritkán előfordulhat, hogy a nem zárt szívpitvari sövényen bújik át a vérrög, és úgynevezett paradox embóliát hoz létre.

A bal szívkamra tágulásával és romlott működésével járó minden kór fokozza az embólia esélyét. Mellsőfali szívinfarktus korai szakban is felléphet.

Ritka szívdaganat a kocsonyás myxoma, ami sok szövődmény mellett agyembóliát is okozhat.

A szívtől az agyig vezető erek súlyos meszesedéséből is leszakadhatnak darabok, vagy a nyaki verőér elzáródhat, agyi elhalást okozva.

Idegentest-embóliát okozhatnak a máshonnan az érrendszerbe került anyagok, mint pl. a keszonbetegségnél.

A különböző rizikótényezők nem azonos súlyúak. A legjelentősebb néhány tényező adja a kockázat javát: ezek a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a pitvarremegés.

Eltérő kockázatok

Elsődlegesek az orvosi teendők: ami az aszpirint illeti, az elsődleges megelőzésben (tehát olyan embereknél, akiknek még nem volt szélütésük) nem csökkentette az agylágyulás esélyét, de emelte a vérzések számát.

Pitvarremegésben, ha egyéb kockázati tényező is szóba jöhet, véralvadásgátló kezelésre van szükség. Van olyan hatóanyag, ami nem billentyűhiba okozta pitvarremegésben 68%-kal csökkentette a stroke kockázatát. 65 év alattiaknál egyedülálló pitvarremegésnél nincs szükség alvadásgátló kezelésre. Az aszpirin a placebónál hatásosabb.

Életmódi tanácsok

A fő kockázati tényezőkből adódik, hogy sorsunk a kezünkben van.

Alapvető a dohányzást elhagyni.

Egy tévhitet szeretnék eloszlatni – a kövér ember egészséges étrendje nem drága, nem jelent megterhelést a családnak. Ha kevesebbet eszik, az már eleve olcsóbb. A cigaretta árán is sokat lehet megtakarítani.

A szerző kardiológus szakorvos